Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Rózsa Miklós: Vándorkönyvek a nagykanizsai Thúry György Múzeumban (A vándorkönyvek típusai, rendeltetésük és forrásértékük Magyarországon)

232 Rózsa Miklós A mondottaknak mQgMtlőzn feladatul tűztük a vándorkönyv irattani külső ismertetőjelek alapul vételével történő bemutatását, a kiállításukhoz időszakonként és helyenként változóan használt nyomtatványok, továbbá az ezek kiállításánál követett gyakorlatok és ezek változásainak, valamint a kiállítás utáni bejegyzések és ezek különbözőségének, végül mindezek nyomán a vándorkönyv rendeltetése alakulásának ismertetését. Számba vesszük kézművességtörténeti szempontok alapul vételével a vándorkönyvekből kitűnő adatokat, s Összegezzük azokat. Feltárjuk a vándorkönyveinkből kitűnő azokat az adatokat, amelyek eddig nem ismert céhszervezetekről tudósítanak, vagy ilyenek iránti további kutatásokra indítanak. Végül ismertetjük a rendelkezésre álló azt a néhány adatot, amelyek csekély számuknál fogva csak adalékként tájékoztatnak a vándorkönyvek rendeltetésszerű használatát követő sorsukról. IV. A vándorkönyv Magyarországon rendszeresítése és a vándorlási kötelezettség megszűnése közötti idöból származó vándorkönyvek részletes vizsgálata 1. A nagykanizsai Thúry György Múzeumban őrzött vándorkönyvek a következők: Sótonyi János takácslegénynek 1839-ben,

63 Hodits István fazekaslegénynek 1844-ben,

64 Kaszap Mihály kovácslegénynek 1845-ben,

65 Csillag András szabólegénynek 1847-ben,

66 Roland, Anton szabólegények 1854-ben,

67 Nováczky Imre csizmadialegénynek 1855-ben,

68 Haas, Johann lakatoslegénynek 1855-ben,

69 Hajdú János takácslegénynek 1862-ben,

70 Kelemen János kovácslegénynek 1864-ben,

71 SZÍVÓS Imre csizmadialegénynck 1865-ben,

72 Bctze József kovácslegénynek 1866-ban,

73 Bedének, más nevén Jakopanecz János molnárlegcnynek 1867-ben

74 adott vándorkönyv. A 12 könyvet a szerinti 3 csoportra osztva vizsgáljuk, hogy a vándorkönyvekre vonatkozó szabályozások közül melyiknek a hatálya idején adták ki azokat. 2. Az Ideiglenes Iparrendtartás 1851. április 1-i hatálybalépése előtti időből való a Sótonyi Jánosnak, Hódits Istvánnak, Kaszap Mihálynak és Csillag Andrásnak adott vándorkönyv. a) Irattani külső ismertetőjelük szerint ezek a vándorkönyvek 18,5 x 11,5 cm nagyságú, kemény kötésű, 1—32 oldal számozású lapokat magukba foglaló, álló alakú könyvecskék. Sótonyi János és Csillag András könyvének kötéstáblái már nincsenek meg. Csillag András vándorkönyve 32. oldalának betekékor, ezekhez, a méretükkel azonos további lapokat fűztek, s így az ő vándorkönyve 64 oldalas lett. A könyvecskék első 5 ill. 8 oldalán (attól függően, hogy melyik nyomda volt az előállító), található nyomtatott szöveg. Sótonyi János vándorkönyvébe nyomtatott szöveg csak magyar nyelvű, a többi három a magyar szöveg német megfelelőjét is tartalmazza. A nyomtatott szövegű oldalakat követő, üres oldalak a könyv kiadása utáni bejegyzések céljára szolgálnak. b) Sótonyi János vándorkönyvét Pécsett Knezovits Istvánnál, a másik hármat Pesten az Urak utcája 453. sz. (ma V. ker., Petőfi Sándor utca 3.) alatt volt Trattner és Károlyi Nyomdában nyomtatták. Károlyi István 1827-ben vette át a nyomda vezetését apósától, Trattner Mátyástól, miből következően e vándorkönyvek nyomtatásának éve 1827 utánra esik. A Pécsett nyomtatott vándorkönyvben nincs, a Pesten nyomtatottak 1. oldalán két oldalról lombdísszel övezett koronás magyar nagycímer látható. Ennek külső pajzsa közepét egy kisebb belső pajzs fedi, amely Magyarország ún. kis címere. A külső pajzs a kisebb belső pajzs felett két függőleges vonallal háromfelé, ez alatt pedig egy függőleges vonallal ketté osztott, s e vonaltól jobbról is három, balról is három mező helyezkedik el. Ezek Magyarország akkori társországainak és hajdani tartományainak címerei. d) A 4 vándorkönyvbe nyomtatott szöveg azzal kezdődik, hogy a könyvecske „Vándorló Könyv, Melly a Nagy Méltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanácsnak 1816-dik Esztendőben 16 dik Júliusban 21080 dik szám alatt költ Rendeléséhez képest Czéh által kiadatott." Sótonyi János takácslegényét a kaposvári takácscéh, Csillag András szabólegényét a püspök-váci

75 magyar szabó céh adta ki. Hódits István fazekaslegény vándorkönyvében kihúzták a ,,czéh által kiadatott" nyomtatott szöveget, az előtte levő üres hely pedig, ahová be kellett volna írni, hogy mely céh adta ki, üresen maradt éppúgy, mint Kaszap Mihály kovácslegény vándorkönyvében. Az ezek utáni helyekre jegyezték be, hogy a könyvet kinek a részére adták ki, majd következik a vándorkönyv tulajdonosa személyi adatainak bejegyzésére szolgáló nyomtatott szöveg. Ez a tulajdonos a) vezetékneve, b) keresztneve, c) mestersége, d) születési helye, e) életkora, f) vallása, g) családi állapota, h) nagysága, i) testi állása, j) haja, k) szakálla, 1) arca, m) annak színe, n) különös ismertetőjele bejegyzését igényli. Ezt követően üres hely van a vándorkönyv tulajdonosának keze aláírása részére. Sótonyi nem tudta aláírni a nevét, Hódits, Kaszap és Csillag aláírta. A Pécsett előállított könyv 3—5. oldalain, a Pesten nyomtatottaknak pedig 6—8. oldalain 13 pontba foglaltan olvashatók a vándorkönyv tulajdonosának szóló tájékoztatásként „Törvények, Mellyeket minden Vándorló MesterLegény Vándorlása ideje alatt, ezen Vándorló Könyv értelméhez képest megtartani köteleztetik". A tájékoztatás a Pesten nyomtatott könyvekben ,,Regein, welche jeder wandernde Geselle wâhrend seiner Wanderzeit zu beachten hat" címmel németül is ki van nyomtatva.