Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Kunics Zsuzsa: A nagykanizsai Deák tér története a város fejlődésének tükrében

A nagykanizsai Deák tér története a város fejlődésének tükrében 213 Az avatáson katonai méltóságok mellett részt vett többek között Gyömörey György fősipán, Bődy Zoltán alispán, dr. Kállay Tibor és gr. Somssich Antal országgyűlési képviselő, dr. Plihál Viktor felsőházi tag, s az alkotó Kisfaludi Stróbl Zsigmond is. A kompozíció Petőfit ábrázolja egy első világháborús kézigránátos magyar katonával. (Az 1798-ban Veronában alakult ezredben szolgált 1838—40. között 18 hónapig Petőfi Sándor is.) A bronz szobor talapzatán Petőfi-idézetek olvashatók, s a gyalogezred nevezetes fegyvertényeit is megörökíti az emlékmű 1799-től 1918-ig. A 12 ezer hősi halott emlékére emelt szobor — dr. Krátky István polgármester gondolatait idézve — , ,a 20-as szoborhoz hasonlóan, nem a lemondó, kétségbeeső gyászt tükrözi, hanem a küzdő, a haza védelmében meghalni is kész zalai bakát, a magyar nemzet élniakarását".

99 Az emlékmű előtti kertészeti kiképzés az 1930-as években az irredentizmus jegyében született: az előtérben virágokból kirakva a Szent Korona és Nagymagyarország címere volt látható, melyet a „Vesszen Trianon" jelmondat vett körül félkör alakban.

100 A 48-as gyalogezred emlékműve mellett egykor állott Országzászló s turulmadár hosszú hányattatás után ma ismét a Deák teret díszíti. 1932. tavaszán a Katolikus Legényegylet közgyűlését követő vacsorán hangzott el Boda Károly (az Országzászló Bizottság tagja) javaslata, hogy Nagykanizsán is emeljenek országzászlót. A Zalai Közlöny segítségével nagyarányú gyűjtést szerveztek, s az ebből származó első 1200 pengőért vették meg Istók János bronz turulmadarát. A Ketting Ferenc és Noll József rajzai alapján hímzett díszlobogót — melynek egyik oldalát az angyalos magyar címer, másik oldalát a Zrínyi-címer díszítette — a kanizsai nőegyletek készítették. A zászló melletti selyemszalagokat a polgári leányiskola növendékei hímezték. Az állandó lobogó a Schütz-cég adománya volt. Az Országzászlót — előtte állt Istók János felrepülni készülő bronz turulmadara, talapzatán a kiscímerrel — 1933. június 4-én, pünkösdvasárnap avatták fel a Deák tér nyugati oldalán, a Fő út, a Csengery út és a Sugár út kereszteződésében. (26. kép) A Zalai Közlöny híradása szerint az ünnepségre ,,a téren körös-körül impozáns rendben tízezerfőnyi tömeg" gyűlt össze. Az Országzászló előtt felállított tábori oltárnál a misét a megyéspüspök képviseletében dr. Simon György prelátus-kanonok pontifikálta, s szentelte fel a zászlót. A lobogót megáldották az evangélikus, református s izraelita felekezetek lelkészei, s ezután került sor a lobogó ünnepélyes felvonására. (Trianon emlékére félárbocon lengett mindvégig, amíg a szobor a téren állt.) A kormányt Gyömörey György főispán képviselte. Az avató beszédet Urmánczy Nándor, az Ereklyés Országzászló Bizottság országos elnöke mondta, miután a zászló tövében lévő urnában a történelmi Magyarország 63 vármegyéje földjét helyezte el. A „páratlanul impozáns" ünnepségen a frontharcosok, a leventék s a cserkészalakulatok díszőrségei váltották egymást a beszédek s a műsor alatt.

101 Sajnos a II. világháború után az emlékművet lerombolták. A bronz turulmadarat és az országzászló egy darabját azonban sikerült megmenteni, a Thúry György Múzeum őrizte őket. A szobor várt, újbóli felállítására 1990. pünkösd vasárnapján, június 3-án került sor Nagykanizsa Város Tanácsa és a Városszépítő Egyesületnek köszönhetően. A téren központi helyet elfoglaló Felsőtemplom a II. világháború alatt, 1942-ben nyerte el végleges formáját. Gazdagh Ferenc püspöki biztos 1923. január 1-én vette át a piaristáktól a Felsőtemplom igazgatását, s az épületet alaposan restauráltatta. Az I. világháborúban elpusztult harangok helyett 1925. október 4-én avatták fel a 4 új harangot.

102 A korábban összegyűjtött több mint 100 ezer koronát a világháború megsemmisítette, így az 1930-as években a Felsőtemplomépítő Bizottság újra megindította a gyűjtést a templom átépítésére. „Nincs város, amely templom tekintetében olyan szegény lenne, mint Nagykanizsa. Épp ezért templomot akarunk építeni, számarányunknak megfelelőt és városunkhoz méltót... E nemes célt előmozdíthatjuk nagyobb adományokkal, kisebb havi hozzájárulásokkal, ékszerekkel, régi arany, ezüst pénzekkel, festményekkel, szőnyegekkel, terményekkel vagy akármi tárggyal, amit értékesíteni vagy kisorsolni lehet." — olvashatjuk egy 1937-es felhívásukban.

103 A gyűjtést „templomépítő papunk", Longauer Imre hittanár, a „Római Katolikus Felsőtemplom újjáépítésére alakult bizottság" ügyvezető elnöke szervezte. 1941. őszén kezdték el a templom hajórészének bontását; 1942-ben a XVITI. századi részek lebontása után az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, modern részt építettek a XIX. századi toronyhoz és hajórészlethez. (27—28. kép) A lakosság örült a templom kibővítésének, de a „két stílus és két világ keveredését" sokan nem tartották jó megoldásnak. Kelemen Ferenc, a Nagykanizsai Takarékpénztár igazgatója „Tabula rasa a felsőtemplom építkezésénél" címmel a Zalai Közlönyben az „épület vonalaival és architektúrájával összhangban álló átépítés"-t szorgalmazta. A cikk szerint: „Kibővíteni akartuk a barokk építészet szépségeit őrző, nemes vonalú, de megrepedezett falú régi felsőtemplomunkat, s építettünk hozzá egy új stílusú templomot, de meghagytuk a Deák térre néző, domináló homlokzatot, ... a finom vonalú ... templomtornyot is. Ez a kényszermegoldás a stílus egységére törő művészi alkotás esztétikai szempontjainak bizonyára nem használ... A stílusnak ezen a kettőzöttségén okvetlenül sürgősen változtatni kell, ha meg akarjuk menteni az oly sok fáradsággal és annyi áldozatkészséggel tető alá hozott új templom művészi egységét és szépségeit."

104 A Felsőtemplom „modern, nagy templom"-má vált, az