Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Kunics Zsuzsa: A nagykanizsai Deák tér története a város fejlődésének tükrében

A nagykanizsai Deák tér története a város fejlődésének tükrében 213 Az avatáson katonai méltóságok mellett részt vett töb­bek között Gyömörey György fősipán, Bődy Zoltán alis­pán, dr. Kállay Tibor és gr. Somssich Antal országgyűlési képviselő, dr. Plihál Viktor felsőházi tag, s az alkotó Kisfa­ludi Stróbl Zsigmond is. A kompozíció Petőfit ábrázolja egy első világháborús kézigránátos magyar katonával. (Az 1798-ban Veronában alakult ezredben szolgált 1838—40. között 18 hónapig Pe­tőfi Sándor is.) A bronz szobor talapzatán Petőfi-idézetek olvashatók, s a gyalogezred nevezetes fegyvertényeit is megörökíti az emlékmű 1799-től 1918-ig. A 12 ezer hősi halott emlékére emelt szobor — dr. Krát­ky István polgármester gondolatait idézve — , ,a 20-as szo­borhoz hasonlóan, nem a lemondó, kétségbeeső gyászt tükrözi, hanem a küzdő, a haza védelmében meghalni is kész zalai bakát, a magyar nemzet élniakarását". 99 Az emlékmű előtti kertészeti kiképzés az 1930-as évek­ben az irredentizmus jegyében született: az előtérben virá­gokból kirakva a Szent Korona és Nagymagyarország cí­mere volt látható, melyet a „Vesszen Trianon" jelmondat vett körül félkör alakban. 100 A 48-as gyalogezred emlékműve mellett egykor állott Országzászló s turulmadár hosszú hányattatás után ma is­mét a Deák teret díszíti. 1932. tavaszán a Katolikus Legényegylet közgyűlését követő vacsorán hangzott el Boda Károly (az Országzászló Bizottság tagja) javaslata, hogy Nagykanizsán is emelje­nek országzászlót. A Zalai Közlöny segítségével nagyará­nyú gyűjtést szerveztek, s az ebből származó első 1200 pengőért vették meg Istók János bronz turulmadarát. A Ketting Ferenc és Noll József rajzai alapján hímzett díszlobogót — melynek egyik oldalát az angyalos magyar címer, másik oldalát a Zrínyi-címer díszítette — a kanizsai nőegyletek készítették. A zászló melletti selyemszalagokat a polgári leányiskola növendékei hímezték. Az állandó lo­bogó a Schütz-cég adománya volt. Az Országzászlót — előtte állt Istók János felrepülni ké­szülő bronz turulmadara, talapzatán a kiscímerrel — 1933. június 4-én, pünkösdvasárnap avatták fel a Deák tér nyu­gati oldalán, a Fő út, a Csengery út és a Sugár út kereszte­ződésében. (26. kép) A Zalai Közlöny híradása szerint az ünnepségre ,,a téren körös-körül impozáns rendben tíz­ezerfőnyi tömeg" gyűlt össze. Az Országzászló előtt felál­lított tábori oltárnál a misét a megyéspüspök képviseleté­ben dr. Simon György prelátus-kanonok pontifikálta, s szentelte fel a zászlót. A lobogót megáldották az evangéli­kus, református s izraelita felekezetek lelkészei, s ezután került sor a lobogó ünnepélyes felvonására. (Trianon em­lékére félárbocon lengett mindvégig, amíg a szobor a téren állt.) A kormányt Gyömörey György főispán képviselte. Az avató beszédet Urmánczy Nándor, az Ereklyés Ország­zászló Bizottság országos elnöke mondta, miután a zászló tövében lévő urnában a történelmi Magyarország 63 vár­megyéje földjét helyezte el. A „páratlanul impozáns" ünnepségen a frontharcosok, a leventék s a cserkészalakulatok díszőrségei váltották egy­mást a beszédek s a műsor alatt. 101 Sajnos a II. világháború után az emlékművet lerombol­ták. A bronz turulmadarat és az országzászló egy darabját azonban sikerült megmenteni, a Thúry György Múzeum őrizte őket. A szobor várt, újbóli felállítására 1990. pün­kösd vasárnapján, június 3-án került sor Nagykanizsa Vá­ros Tanácsa és a Városszépítő Egyesületnek köszön­hetően. A téren központi helyet elfoglaló Felsőtemplom a II. vi­lágháború alatt, 1942-ben nyerte el végleges formáját. Gazdagh Ferenc püspöki biztos 1923. január 1-én vette át a piaristáktól a Felsőtemplom igazgatását, s az épületet alaposan restauráltatta. Az I. világháborúban elpusztult harangok helyett 1925. október 4-én avatták fel a 4 új ha­rangot. 102 A korábban összegyűjtött több mint 100 ezer koronát a világháború megsemmisítette, így az 1930-as években a Felsőtemplomépítő Bizottság újra megindította a gyűjtést a templom átépítésére. „Nincs város, amely templom tekintetében olyan sze­gény lenne, mint Nagykanizsa. Épp ezért templomot aka­runk építeni, számarányunknak megfelelőt és városunk­hoz méltót... E nemes célt előmozdíthatjuk nagyobb adományokkal, kisebb havi hozzájárulásokkal, ékszerek­kel, régi arany, ezüst pénzekkel, festményekkel, szőnye­gekkel, terményekkel vagy akármi tárggyal, amit értékesí­teni vagy kisorsolni lehet." — olvashatjuk egy 1937-es felhívásukban. 103 A gyűjtést „templomépítő papunk", Longauer Imre hit­tanár, a „Római Katolikus Felsőtemplom újjáépítésére alakult bizottság" ügyvezető elnöke szervezte. 1941. őszén kezdték el a templom hajórészének bontá­sát; 1942-ben a XVITI. századi részek lebontása után az eredetinél jóval nagyobb alapterületű, kereszthajós, mo­dern részt építettek a XIX. századi toronyhoz és hajórész­lethez. (27—28. kép) A lakosság örült a templom kibővíté­sének, de a „két stílus és két világ keveredését" sokan nem tartották jó megoldásnak. Kelemen Ferenc, a Nagy­kanizsai Takarékpénztár igazgatója „Tabula rasa a felső­templom építkezésénél" címmel a Zalai Közlönyben az „épület vonalaival és architektúrájával összhangban álló átépítés"-t szorgalmazta. A cikk szerint: „Kibővíteni akartuk a barokk építészet szépségeit őrző, nemes vonalú, de megrepedezett falú régi felsőtemplomunkat, s építet­tünk hozzá egy új stílusú templomot, de meghagytuk a De­ák térre néző, domináló homlokzatot, ... a finom vonalú ... templomtornyot is. Ez a kényszermegoldás a stílus egy­ségére törő művészi alkotás esztétikai szempontjainak bi­zonyára nem használ... A stílusnak ezen a kettőzöttségén okvetlenül sürgősen változtatni kell, ha meg akarjuk men­teni az oly sok fáradsággal és annyi áldozatkészséggel tető alá hozott új templom művészi egységét és szépségeit." 104 A Felsőtemplom „modern, nagy templom"-má vált, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom