Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Kunics Zsuzsa: A nagykanizsai Deák tér története a város fejlődésének tükrében

A nagykanizsai Deák tér története a város fejlődésének tükrében 211 A Deák téren is hasonló fejlődés figyelhető meg. A Felsőtemplom mellett ebben az időben földszintes épületek álltak még, a Weiss- és Wusztl-házak. (18. kép) Helyükre épült fel az ún. Kőnig-ház, s később az Osztrák—Magyar Bank palotája eklektikus stílusban. A templom mellett a múlt század elején emelt épület tulajdonosa Wusztl Alajos volt. 1895-ben örökölte fia, Wusztl Lajos szappangyáros, s építtette fel 1898-ban nemes szlavóniai anyagokból a ma is látható emeletes lakóházat. (19. kép) Emeletét szépen tagolják az ion pilaszterek, s díszítik a baluszteres erkély és a füzérdíszek. A Wusztl családtól 1916-ban vette meg a házat dr. Kőnig József fogorvos.

76

1927-ben az ő megrendelésére készítette el Éber Sándor festőművész a ház bejáratánál látható freskót, mely Szent Apollóniát, a fogászok védőszentjét ábrázolja. A Deák tér — Fő úti saroktelket a múlt század eleji földszintes házzal 1901. decemberében az Osztrák—Magyar Bank vásárolta meg a Weiss (Lugosi) családtól 39.500 koronáért.

77 A Bank a székházat „nagyobb szabásúra tervezi, amely díszére fog válni városunknak".

78 A Városi Mérnöki Hivatal 1902. júniusában a terveket építésre alkalmasnak találta. (20. kép) Az Osztrák—Magyar Bank 32 magyar fiókintézetének — így a kanizsai székháznak is — Hubert József budapesti építész volt a tervezője.

79 A Bank 1904-re költözött át régi helyéről, a Takarékpénztár-székházból, s az új Pénzügyi Palotában működött 1924-ig. Azóta is pénzintézeteknek ad otthont az épület: 1924-től a Nemzeti Banknak, majd 1987-től a Magyar Hitel Banknak. A tér északi oldalán 1896-ban Pollák József, korának jónevű borkereskedője építkezett. A Deák tér 10. sz. alatti földszintes épületet Theodorovich György, városi tanácsos építtette, majd 1889-től Kohn Lipót lisztkereskedő tulajdona volt. Tőle 1894-ben vette meg Pollák József; 1896-ban az, ,ósdi épületet lebontatván, szép, emeletes házat emeltet ennek helyébe.

80 (21. kép) A szép, szecessziós erkélyű, harmonikus térhatású, eklektikus palota tervezője Ludwig Schöne bécsi építész, aki az 1880-as években több éven keresztül Nagykanizsán dolgozott. Ő tervezte a Fő út 9. sz. alatti Weiser-házat, a Csengery u. 4. és 6. sz. alatti lakóházakat, s többen a Kaszinó épületét is az ő müvének tulajdonítják.

81 Pollák bőrkereskedésén kívül megalakulása óta (1896) itt működött a Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár, kisebb műhelyek és ügyvédi iroda mellett a század elejétől itt bérelt üzlethelyiséget a könyvkötő, nyomdász és papírkereskedő Schless család. Az 1920-as évektől a „Schless Testvérek" fióküzletet hoztak létre a Horthy Miklós utcában" (ma Ady u.), melynek vezetője Schless Gyula lett. Az 1938-ban megjelent ,,Zala Aranykönyve" elsősorban nem kereskedőként, hanem ,,szavalóművész"-ként emeli ki Schless Gyulát, aki, .iskolát teremtett a költemények interpretálása terén".

82 Nagykanizsán a Katolikus Legényegylet, az Iparoskör ünnepélyein, az Irodalmi Kör liceális előadásain, városi ünnepségeken lépett fel, de budapesti meghívásokat is kapott. (Az Ereklyés Országzászló Bizottság 1936. augusztus 20-i országos ünnepségén is ő szavalta az ünnepi költeményt.) A Pollák-ház egy földszinti „négy nyillású bolthelyiség"-ében működött 1922-től az Őrangyal gyógyszertár, mellnek Scheiber József, később Déry gyógyszerész volt a tulajdonosa.

83 (Ma is gyógyszertár található az épület földszintjén egy járműalkatrészbolt mellett.) Nem messze tőle, a Fő út és a Kölcsey utcai saroktelken álló kis földszintes, Fleischacker-házat is a millenniumot követő fellendülés időszakában bontották le. 1900-ban Haas Vilmos fűszerkereskedő vette meg, majd tőle 1903 februárjában Bajer Vince cukrász, s még ugyanebben az évben megkezdte emeletes lakóházának építését.

84 Bár az épületet azóta többször felújították, a szecessziós jegyeket máig őrzi. (22. kép) A sarokház az államosításig Bajer Vince és leánya, Bajer Mária (Ring Imréné) tulajdona volt. (23. kép) Bajer Vince üzletét később, az 1920-as évektől is híres cukrászda, a Makoviczky követte. (Ma a földszintjét a Muskátli Cukrászda foglalja el.) A cukrászda melletti üzlethelyiségben volt Haas Vilmos (a korábbi háztulajdonos) fűszerkereskedése, majd a Valics és Deutsch-féle fűszer- és gyarmatárukereskedés.

85 A ház egy emeleti lakását 1906-ban, a megalakulásakor a Néptakarékpénztár Rt. (a „magyar országos Központi Takarékpénztár" leányintézete) vette bérbe irodahelyiségnek, s működött itt hat éven keresztül.

86 Az északi oldal eklektikus, szecessziós stílusú emeletes lakóházai közül utolsóként készült el a Bankpalotával szemben az ún. Bogenrieder-palota. (A teret lezáró utolsó épület az északkeleti oldalon, bár házszáma — ma Fő út 13. — szerint a Fő úthoz tartozott.) Helyén a Rózsa Szálló állt, melyet 1896-ban 18 ezer koronáért Bogenrieder József vendéglős és szállodás vett meg. A szálló vezetője továbbra is özv. Kéész Józsefné maradt, Bogenrieder a nagyobb forgalmú Korona Szállodát bérelte Batthyány-Strattmann Ödön hercegtől. A Zalai Közlöny 1914. február 19-i híradásából megtudhatjuk, hogy Bogenrieder a „régi stílű" Rózsa Szálló helyébe „egy modern két emeletes nyaralószerű palotát óhajt állítani".

87 A szép szecessziós lakóház építését már a tavaszszal elkezdték. Az Új-Rózsa Szállót özv. Kéész Józsefné a Fő út 21. sz. alatt nyitotta meg. Bogenrieder József 1922-ben bekövetkezett halála után a ház tulajdonjoga feleségére, majd 1925-ben hat gyermekére szállt. A család legismertebb tagja Bogenrieder Frigyes gyógyszerész, aki az 1920-as években az Erzsébet tér 21. sz. alatt működő Megváltó gyógyszertár tulajdonosa volt. Az örökösöktől a palotát több részletben (1930—1933. között), az utolsó 4/6 részt árverésen dr. Hoch Oszkár ügyvéd vette meg, majd 1943-ban 165 ezer pengőért Ritter Andrásnak, a Ritter Úri-Női Divatáruház tulajdonosának adta el.

88 A földszinten Krausz Sándor és Társa vaskeres-