Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Bondár Mária: Korabronzkori kocsimodell Börzöncéről

Korabronzkori kocsimodell Börzöncéről 115 Máthé M. Polgár—Kenderföldek—Kiscsőszhalom lelőhelyről is említ egy későhatvani kocsimodellt. (MÁTHÉ, Rég. Füz. Ser. I. 43/1991. 13. o.) *** Jelen dolgozatunkban két újabb darabbal szeretnénk gyarapítani a kocsimodellek számát. A Pilismarót—Basaharcon Torma I. által feltárt bolerázi temető 445. sírjából került elő egy díszítetlen, felcsúcsosodó sarkú, négyszögletes edényke, amely feltételezésünk szerint szintén kocsiábrázolás (7. kép 3). Felcsúcsosodó sarkai, összeszűkülő felsőrésze ugyan eltér a korszak ismert modelljeitől, mégsem zárható ki azonban, hogy kocsiábrázolás, a Kárpát-medencéből eddig modell formájában hiányzó másik típus, az ún. echós szekér megformálása lehetett. Felcsúcsosodó sarkai ez esetben véleményünk szerint a szekeret borító ponyva tartórúdj

ait jeleznék. A basaharcitól szerkezetében eltérő típusú, de ponyvával borított echós szekérmodellek a Közel-Keletről is ismertek (LITTAUER-CROUWEL 1974. fíg. 1). (A leletanyag közlési jogának átengedéséért ezúton is köszönetet mondok az ásatónak, Torma Istvánnak). A kocsiábrázolások sorában a legújabb darab a Börzöncén előkerült kocsimodell (5. kép), amely pillanatnyilag az egyetlen ismert kocsiszobor a korabronzkori Somogy vár—Vinkovci kultúrából. A börzöncei darab tömör, egyszerű kivitelű, díszítetlen megformálása faszekér megmintázását tételezi fel, amely tengellyel együtt forgó tömör fakerekeivel a nehéz szekerek kategóriájába sorolható. A kerekeknek a tengelyhez való rögzítésére a kerekek kúpszerű kiképzése utal. A kocsimaradványon nem található semmilyen jelzés, amely a vontatás módjára engedne következtetni. Feltehetően szarvasmarha húzta az eredeti szekeret, ahogy ez a nehéz szekerek kategóriájában általános volt. Bár mozgása a kerékkel együtt forgó tengely miatt nehézkes volt, fordulásához, irányváltoztatásához sok hely kellett, mégis megkönnyítette használóinak mindennapi életét a közlekedésben és a szállításban egyaránt. A kocsik kialakulásával kapcsolatban az általánosan elfogadott nézet a közel-keleti eredeztetés (Mezopotámia, Szíria, Anatólia), mert erről a területről ismertek mennyiségileg a legtöbb és időben a legkorábbi ábrázolások és különböző anyagból készített modellek. A kocsi Európába kerülésének útvonalát illetően már nem ilyen egységesek a vélemények. Lényegében három útvonal jöhet szóba: 1. a Fekete-tenger északi részén levő sztyeppe vidékről, 2. a Balkán-félsziget felől, 3. a Mediterránum és Itália közvetítésével került volna a kocsi Európába. Kocsimodellünk legközelebbi analógiáját Romániában, a Glina Ш—Schneckenberg kultúrában találtuk meg Cuciulata (Kucsuláta) lelőhelyen (BICHIR 1964. fíg. 1, PETRESCU-DIMBOVÎTA 1974. fig. 2). Ennek a darabnak is hasonló a kivitele, a kocsiszekrény és tengelyek kiképzése. Bichir a kucsulátai modellt a legkorábbi romániai kocsimodellnek tartja, amelyet a Schneckenberg A. időszakra keltez (BICHIR 1964. 71). (9. kép 1). Későbbi időszakból közöl egy másik kocsiszobrot Otomani—Cetatuie (Ottomány) lelőhelyről (Uott fíg. 2.1). Ez is díszítetlen, négyszögletes kocsiszekrény maradványa, a tengelyek helyénekjelzésével, tömör kerekekkel (9. kép 2). Ezt a modellt az ottományi kultúra I. fázisára datálja (Uott 72). Az ottományi kultúra II. fázisából származó szalacsi példány is még ezt az egyszerű kivitelű szekeret mintázza meg (ORDENTLICH-CHIDIOSAN 1975. fíg. 3). (9. kép 3). A későbbi időszakból Podei—

Lechinça de Mures lelőhelyről a Wietenberg-kultúrából közöl Bichir állatfejben végződő kocsimodell töredéket (BICHIR 1964. fíg. 4/3). Az utóbbi évek irodalmából érdekes módon Jugoszláviából csak a későbronzkorból találtunk a témát érintő irodalmat (MARKOVIC 1988). Tekintve, hogy Romániában a Glina Ш—Schneckenberg kultúrában, valamint a hazai Somogyvár—Vinkovci anyagban is létezik az agyagból megformált kocsi modellje, logikus a feltételezés, hogy a Vinkovci kultúra törzsterületén is léteznie kellett valamilyen formában. Sajnos, a jugoszláv kutatás leletközlési hiányosságai e témában is érezhetők, így a jelenlegi hiányt elsősorban a közölt leletek hiányával magyarázzuk. *** A kocsikkal foglalkozó irodalomban tallózva megállapíthatjuk, hogy az utóbbi évtizedekben örvendetesen gyarapodott az őskori kocsiszobrok száma. Jelen munkánkban nem vettük sorra a kocsikerekek lelőhelyeit, amelyeknek száma szintén gyarapodott az elmúlt években, elsősorban a korai és középső bronzkorból. Célunk a gyors közléssel a börzöncei kocsi helyének és jelentőségének meghatározása volt. Egyúttal szerettük volna a kutatás figyelmét ráirányítani a múzeumokban lappangható, még közöletlen anyagok ilyen szempontú átvizsgálására is. A börzöncei kocsimodell jelentőségét elsősorban abban látjuk, hogy jelenleg ez a legkorábbi bronzkori kocsi szobor hazánk területéről, az eddig hiányzó láncszem a későrézkor és középső bronzkor között. A kocsimodellek a különleges tárgyak kategóriájába tartoznak, s mint ilyenek, a kultikus funkciókkal is gyakran összefüggésbe hozhatók. Véleményünk szerint a börzöncei modell nem sorolható a kultikus tartalmú tárgyak körébe. Egyszerű kivitele, a település egyik szemétgödréből való előkerülése, valamint az a tény, hogy ugyanabból a gödörből még három másik, különböző méretű kocsiké-