Zalai Múzeum 4. (Zalaegerszeg, 1992)

Közlemények - Bondár Mária: Korabronzkori kocsimodell Börzöncéről

ZALAI MÚZEUM 4. 1992 Bondár Mária: Korabronzkori kocsimodell Börzöncéről* 1988-ban az Országos Tudományos Kutatási Alapból fi­nanszírozott településkutatási program keretében ásatást kezdtünk Börzönce — Temetői dűlő (Zala m.) lelőhelyen. A topográfiai terepbejáráson felfedezett településen (HORVÁTH L. terepbejárása 1979.) a Somogyvár — Vin­kovci kultúra népe lakóhelyének maradványait tártuk fel három szezon alatt. Lelőhelyünk Nagykanizsa és Zalaegerszeg között kb. félúton lévő, mintegy 140 lakosú, festői szépségű kis tele­pülés határában egy hosszan elnyúló, csónak alakú, 5,5 km hosszú, 1,4 km széles, kb. 80 m magas domb déli lejtőjén helyezkedik el (1. kép). A dombot egy mélyút szeli ketté, amelyet rendszeresen dózerolnak. A mélyút metszetében jól kivehetők a megbolygatott gödrök. A szántásban meg­figyelhető, hogy a domb tetején Árpád-kori, déli lejtőjén, a mélyút mindkét oldalát magába foglalóan nagy kiterje­désű, korabronzkori telep van. A három szezonban végzett ásatás során eddig 410 m 2-t tártunk fel. Ez az egykori telep teljes nagyságának csak tö­redéke. Eddig 15 korabronzkori és 2 Árpád-kori objektu­mot bontottunk ki. A település szerkezetére a feltárt terület nagysága miatt még nem tudunk következtetni, megálla­pítható viszont, hogy a gazdag leletanyagot tartalmazó gödrök a domb alján helyezkednek el, egymástól kb. 20—30 m távolságra. Munkánk során szeméttel kitöltött mélyebb, illetve ke­vés leletanyagot tartalmazó sekélyebb munkagödröket tár­tunk fel. 1989-ben egy agyag kocsimodell töredékét találtuk meg az ún. J gödörben. A gödör méhkas alakú, ovális szájú, kb. 150—180 cm átmérőjű, 120 cm mély objektum volt, betöltése zsíros — fekete, paticsos volt (2. kép). Háztartási hulladékkal, használatra már alkalmatlan tárgyakkal és ke­vés állatcsonttal töltődött be. Esetleges különleges rendel­tetésére semmi nem utalt. A gödörben talált leletek a ko­rabronzkori Somogyvár — Vinkovci kultúra jellegzetes kerámiaművességének emlékei: kavicsos soványítású, durva seprőzésű fazekak; éles törésvonalú tálak; ujjbe­nyomkodásos bordával díszített tárolóedények; jellegzetes egy fülű korsók maradványai voltak (3. kép). A gödörből előkerült még egy mészbetéttel kitöltött, belső díszes tál töredéke (4. kép), egy erősen kopott felületű, kissé defor­málódott kör alakú kocsikerék (4. kép 6), két másiknak tö­redéke (4. kép 3, 5. kép 5), egy kettSs kúpos alakú, három helyen egymás melletti három-három rovátkával díszített orsógomb (4. kép 4), egy henger alakú, rossz kidolgozású, függőlegesen átfúrt agyagnehezék (4. kép 5), egy kis bika­szobor (4. kép 2) és két karcolt díszű edény töredék 1 (4. kép 7—8). A gödörben talált legérdekesebb lelet a kocsimodell tö­redéke volt: lekerekített sarkú, szabálytalan négyszög ala­kú, erősen kopott felületű, elnagyolt kidolgozású kocsi­szobor alsó része, az ún. kocsiszekrény maradványa volt (5. kép). Hossza 5,4 cm, szélessége 3,9 illetve 3,2 cm, a tö­redékmagassága 1,6 cm. Két rövidebb oldala alatt a tenge­lyek helyét hosszanti átfúrás jelzi. A kocsiszekrény alja eléggé aszimmetrikus, bár a tengelyek helye azonos ma­gasságban van. A kocsi alsó részének ferdesége azt sugall­ja, hogy az első és hátsó kerekek mérete egymástól eltérő volt. Ennek minden bizonnyal statikai okai lehettek. A megmaradt töredék egyik hosszanti és egyik rövidebb ol­dalán nem folyamatos, bekarcolt vízszintes vonal van (5. kép 1). A modellen semmi nem utal a valóságban használt, a kocsiszobor mintájául szolgált szekér eredeti anyagára. Ugyancsak hiányzik a kocsihúzó rúd jelzése is. A kis ko­csimodell különösebb összefüggés nélkül került elő a gö­dör aljáról. Az objektumból előkerült három kocsikerék­maradvány közül az egyik arányai alapján lehetett a kocsimodell kereke, így a rekonstrukciónál ezt is felhasz­náltuk (5. kép 5). * * * A kárpát-medencei modelleket és kocsira utaló marad­ványokat Bóna I. gyűjtötte össze (BÓNA AAH. 1960). A későrézkortól a koravaskorig terjedő időszak kocsijait sor­ra véve a szerző elemzi a kocsik kialakulásának és Kárpát­medencébe kerülésének problémáit. Bóna fejlődési sort állít fel a kocsitípusok között (6. kép). Eszerint az ún. bu­dakalászi típusú kocsi a rövid, nehéz szekereket tes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom