Zalai Múzeum 3. (Zalaegerszeg, 1991)

Közlemények - Srágli Lajos: Adatok a Zala vármegyei ipari tevékenység és bányászkodás 19. századi kezdeteihez

Adatok a Zala vármegyei ipari tevékenység és bányászkodás 19. századi kezdeteihez 217 nagy számban — megszülettek azok a szerveződési formák, melyek a további fejlődés alapját képezhették. A vállalkozó tőke hiánya viszont több kínálkozó lehetőség kiaknázását nem tette lehetővé. A század végén történt alapítások többsége tovább élt, a századforduló után újabb gyárak 1 A 19. századi zalai kézműves- és céhesipart több szerző vizsgálta. Közülük leggyakrabban idéztük: LENDVAI ANNA: A nagykanizsai iparosok a XVIII—XIX. század fordulóján. = PAB—VEAB Értesítő, 1977.183—191. old. LENDVAI ANNA: A zalai mezővárosok kézműves iparának összehasonlító vizsgálata a 18—19. században. = VEAB Értesítő, 1979. II. 213—217. old. SIMONNE TIGELMANN ILONA: Zalaegerszegi kézművesek a 18—19. században. - PAB—VEAB Értesítő, 1977. 178—183. old. T. MÉREY KLÁRA: Az iparosodás hatása Dél-Dunántúl településszerkezetére (1872—1910) = PAB—VEAB Értesítő, 1982. IV. 66—79. old. A gyáripar kialakulásáról általában, a gyári szerveződés kérdéseiről lásd: LANDES, S. DAVID: Az elszabadult Prométheusz (Gondolat K., Bp. 1986.) с művét, kiemelten a 12. oldalt. 2 FÉNYES ELEK: Magyar országnak ' s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben I. kötet. (Pest, 1836.) 477. old. 3 Ugyanott (továbbiakban: Uo.) 477. old. 4 HORVÁTH MIHÁLY: Az ipar és kereskedés története Magyarországban a három utolsó század alatt (Buda, 1840.) 135., 142., 147. old. 5 FÉNYES ELEK: idézett műve (i. m.) 480. old. 6 LENDVAI ANNA: A zalai mezővárosok kézművesiparának összehasonlító vizsgálataa 18—19. században. 211—213.old. 7 SIMONNE TIGELMANN ILONA: i. m. 179. old. 8 LENDVAI ANNA: A nagykanizsai iparosok a 18—19. század fordulóján. 186. old. 9 LENDVAI ANNA: A zalai mezővárosok kézművesiparának összehasonlító vizsgálata a 18—19. században. 214. old. 10 Az 1828-as összeírásból származó adatok a mesterek számára vonatkozóan a különböző feldolgozásokban eltérnek egymástól. LENDVAI ANNA (A zala mezővárosok kézművesiparának összehasonlító vizsgálata a 18—19. században. 215. old.) a nagykanizsai iparosok számát 200 főben, BÁCSKAI VERA—NAGY LAJOS műve (Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Akadémiai Kiadó, Bp. 1984. 323. old.) 225 főben jelöli meg. 11 BÁCSKAY VERA—NAGY LAJOS: i. m. 324., 328., 331. old. de ettől jelentősen eltér a SIMONNE TIGELMANN ILONA idézett műve által közölt 163 fő. 12 LENDVAI ANNA: A zalai mezővárosok kézművesiparának összehasonlító vizsgálata a 18—19. században. 215. old. 13 BÁCSKAI VERA—NAGY LAJOS: i. m. 323—324. p. és 328. old. 14 SIMONNE TIGELMANN ILONA: i. m. 178. old. 15 EPERJESSYGÉZA: Mezőváros és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686—1848. (Akadémiai Kiadó, Bp., 1967. (27. old.) is létesültek. A fejlődést az első világháború és annak következményei, ezek közül alapvetően a megye peremhelyzetbe kerülése akasztotta meg. Ezeknek a körülményeknek feltárása adhat végérvényesen választ az 1920-, 30-as évek zalai gazdasága arculatának kialakulására. 16 Zala Megyei Levéltár: (továbbiakban: ZML.) 1841. november 8-i kisgyűlés iratai 3359. sz. 17 ZML. 1841. augusztus 9-i vármegyei közgyűlés iratai (továbbiakban Kgy. ir.) 2439. sz., 1841. november 8-i kisgyűlés iratai 3541. sz. 18 ZML: 1844. augusztus 12-i Kgy. ir. 3541. sz. 1948. november 10-i Kgy. ir. 5224. sz. 19 EPERJESSY GÉZA: i. m. 261. old.; ZML. Kgy. ir. 3248/1830. sz.; Kgy. ir. 3248/1841. sz. nov. 8.; 3742/1941. dec. 4—^6.; 2799/1842. szept. 5.; 1260/1844. ápr. 15.; 2278/1844. jún 10.; 2616/1845. máj. 26. 20 ZML. Vármegyei közgyűlés jegyzőkönyve (továbbiakban: Kgyjkv.), 1844. április 15., 1260. sz. 21 ZML. Kgyjkv. 1844. június 10.1900. sz., Kgy. ir. 2278/1844. 22 ZML. Kgy. ir. 2799/1842. szept. 5—12., valamint EPERJESSY GÉZA: i. m. 171. old. 23 TAKÁCS LAJOS: A Kis-Balaton és környéke. Somogyi Almanach 27—29. sz. (Kaposvár, 1987.) 99—100. old. 24 Uo. 103—105. old. 25 Uo. 110—

111. old. 26 ESZES LÁSZLÓ: A keszthelyi kőfaragó műhely emlékei aBalaton vidékén (1750—1850). Műemlékvédelem, 1980. 2. sz. 84—107. old. 27 ZML. Tisztviselők után maradt vegyes iratok, 1848. A keszthelyi uradalom statisztikai jelentése. 28 VÁLYI ANDRÁS: Magyar országnak leírása II. kötet 356— 357. old., BENDEFFY LÁSZLÓ—

V. NAGY IMRE: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1969.) 142—145. old. 29 FÉNYES ELEK: Magyarország leírásai, rész (Pest, 1847.) 84. old., továbbá: Ipar czímtár, 1846. Szerk.: SZALKAY GERGELY—NÉMETH JÁNOS; Pest, 1846. 273. old. ZML: Kgy. ir. 3077/1846.; Ramasetter Leopold kékfestő üzeme már 1823-ban létrejött. Lásd: Bencze Géza: Zala megye leírása a reformkorban. Zalai Gyűjtemény 23. 51. old. 30 MOLNÁR ANDRÁS: A „Védegylet" Zalában (Adalékok Csány László életrajzához) = Nótárius, 1987. 1. sz. 12. old. 31 Ipar czímtár, 1846. 243. old. 32 Uo. 266. és 273. p., továbbá: ZML. Kgy. ir. 3078/1846. 33 MOLNÁR LÁSZLÓ: A vétyemi üveghuta és termékei. Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983.) 209—225. old. 34 MOLNÁR LÁSZLÓ: Adatok két zalai üveghuta történetéhez Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981.) 77—92. old. 35 ZML. Kgy. ir. 177/1842., 884/1842. 36 ZML. IV. 1785, 171. és 172., Kgy. ir 968/1845., 2745/1847. 37 ZML. Tisztviselők után maradt vegyes iratok, 1848. 38 Uo. 39 Uo. 40 ZML. Kgy. ir. 63/1844. 41 Georgikon 175. Szerk.: Dr. SÁGI KÁROLY. (Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1972.) 48. old. Jegyzetek: