Zalai Múzeum 3. (Zalaegerszeg, 1991)
Közlemények - Horváth László András: Rézkori település Nagykapornakon
ZALAI MÚZEUM 3. 1991 Horváth László András: Rézkori település Nagykapornakon Az 1980-as évek elején a 76-os főközlekedési út kiszélesítésekor, annak nagykapornaki szakaszán, a vízlevezető árkok rézsűivel a 36,6—36,8 km-es szakaszon régészeti objektumokat bolygattak meg. A Padár felé vezető műút torkolatában a 76-os úton, mindkét irányban egy-egy buszmegállót építettek ki. Ezek mögött egy-egy nagyméretű őskori gödör metszete vált láthatóvá. A lelőhelyre dr. Vándor László hívta fel a figyelmemet, aki korábban több ízben is gyűjtött a helyszínről kerámiatöredékeket. 1 A talajerózió pusztítását megelőzendő, 1985 májusában leletmentő ásatást indítottam a helyszínen. Ennek során sikerült két nagyméretű, őskori, a balatoni csoporthoz 2 tartozó hulladékgödör egy részét feltárni. Munkámat 1986 szeptemberében folytattuk. Célunk volt az előző két objektum teljes feltárása, de ez a kedvezőtlen időjárás és egyéb objektív körülmények miatt ekkor sem sikerült teljes mértékben. A két gödör azonban olyan nagy mennyiségű és olyan jellegzetes leletanyagot szolgáltatott, hogy érdemesnek látszott ezek előzetes publikálása. Л lelőhely leírása: Lelőhelyünk a 76-os főközlekedési út jelzett szakaszán fekszik. Déli határát az enyhe dombhajlat aljában folyó Küllő vagy Kettős patak alkotja. Északi határa nehezen határozható meg. Az országúttól északra a terep erősen emelkedik és egy kb. 50 méter magas dombot alkot. Ennek közepéig gyűjthetők még az őskori cserepek. Nyugaton a Padárra vezető műút, illetve az azzal szemben a Küllő patak felé haladó földút jelenti a település szélét. A keleti határ a Küllő patakon átvezető betonhíd környékére esik. /. gödör A Nagykapornakról Zalacsány felé vezető irányban kiépített buszmegálló mögött a vízelvezető árok rézsűjében jelentkezett a gödör metszete. Teljes egészében még nem sikerült kibontani. Eddig mért legnagyobb szélessége: 4,20 m; mélysége: 1,2 m. A gödör foltja egy 40—50 cm vastag, szürke humusszal kevert, de elég kemény kultúrréteg alatt jelentkezett. Ebben a települési rétegben nagyszámú, de kevésbé jellegzetes rézkori kerámiát találtunk. Az 1. gödör kitöltése egységesen szénfekete, agyagos humusz, amely az első évben (1985) a jelentős mennyiségű csapadéknak köszönhetően ragadós és puha, ugyanakkor az igen száraz 1986-os évben beton keménységű volt. A gödör leletanyagának túlnyomó többségét a rézkori kerámia adta. Ezek elemzésére a későbbiekben térek ki. Különös, hogy a leletek között egyetlen egy állatcsont vagy csonttárgy sem került elő. Találtunk azonban néhány tucatnyi apró, kalcinált csontszilánkot. Ebből valószínűsíthető, hogy a savas föld a bekerülő csontot teljes egészében felemésztette és csak az átégett daraboknak sikerült elkerülniük ezt a pusztulást. A nagy mennyiségben előkerült kiégett házfaltöredékek jelentették a leletek következő csoportját. Ezek között szerepeltek ág-, ill. cölöplenyomatos, nagyobb méretű darabok is, de legtöbbjük kis, golyó formára kopott törmelék volt csupán. A kerámialeleteken kívül megemlítendő még az igen nagy számú kőeszközlelet, amely ugyancsak ebből a gödörből került napvilágra. Köztük nagyjából azonos arányban szerepeltek a magkövek, pengék és pattintékok, de előkerült két vakaró is. A kőeszköz leletekhez még három kővéső járul. Geológiai vizsgálatuk a jövőben történik majd meg. (9. kép 9,11) A gödör oldalfala enyhén ívelt volt, de az alja középtájt lapossá vált. Ennek ellenére egyelőre nem mutat olyan jellegzetességeket, amelyek gödörházra utalnának. Eddig sem padlót, sem tüzelésnyomot nem sikerült megfigyelnünk és a gödörház valószínűségét a házfal töredékek is tovább csökkentik. Valószínűbbnek látszik, hogy az egyébként is nagyméretű gödröt egy korábban a felszínen leégett lakóház romjaival töltötték fel. Erre a következő megfigyelések engednek következtetni: a) Jelentős mennyiségű leletanyag csak a gödör alsó harmadában volt, tehát a gödröt igen rövid idő alatt töltötték meg hulladékkal. b) A kerámialeletek között igen sokféle edénytípus fordult elő, típusonként körülbelül azonos arányban. c) Az igen nagy számú kőeszköz, ill. töredék jelenléte. d) Az égett csont-, ill. házfaltöredékek és a jelentős mennyiségű faszén. Tekintettel arra, hogy a gödörben tüzelésnek semmiféle nyomát nem észleltük, a d) pontban említett égésnek a tárgyak gödörbe kerülése előtt kellett lejátszódnia.
