Zalai Múzeum 2. (Zalaegerszeg, 1990)

Közlemények - Nováki Gyula: A középkori Szentmihály falu földvára és szántóföldjei

A középkori Szentmihály falu földvára és szántóföldjei 213 A földműveléssel, szántással kapcsolatban csak lejtőkön alakulnak ki teraszok, sík területen nem. Az egykori falutól ÉK-re a széles hegytetőn ezért nem találtuk további szántóföldeknek a nyomát, de feltehető, hogy ott is folyt földművelés. A falu településrendszeréről, telekrendszeréről Holl Imre foglalta össze több megfigyelését: szalagtelkes, tervszerű települést állapított meg, a házakhoz közvetlen kapcsolódó szántókkal. Külön meg kell említeni Maksay Ferenc kitűnő könyvét, amelyben oklevelek és régi térképek alapján tökéletesen leírta a soros—utcás településtípust, mellette az egymással párhuzamos, örökszántó jellegű beltelkekkel (amelyek a 15—16. században általában már féltelkekre osztódtak), valamint a távolabbi, nagyobb kiterjedésű gabonaföldeket, amelyeket nyomás rendszerben műveltek.

19 Ezt most elsőízben a régészeti kutatással sikerült teljes egészében alátámasztani. Az általa leírt kép tárul elénk a valóságban a Szentmihályitetőn, az egykori falu és határának helyén. Csak a feltehetően nyomás rendszerben művelt, nagyobb szántóknak nem sikerült a teljes kiterjedését megismerni É és ÉNy irányban, mindössze a kezdetüket lehetett azonosítani. Az egykori földművelésnek kevés, mégis bizonyító tárgyi emlékei is előkerültek. A 9. házban egy sarlótöredék, az 1. és 9. házban gabona és lencse. A falu telekrendszere a földművelés jelentőségét jelzi. Régi szántóföldek terepen történt azonosítása még csak néhány helyen történt Magyarországon,

20 de ezek mind más és más alakú és jellegű parcellákat mutatnak. Kialakulásukat elsősorban a földrajzi adottságok befolyásolták. Holl Imre a lendvai Bánffi család 1389. évi birtokfelosztásából említi a Szentmihály faluhoz közeleső néhány falut, melyek közül ma már csak Várfölde és Szentgyörgy (ma Bánokszentgyörgy) létezik. Néhány, azóta elpusztult falu kutatása még a jövő feladata lesz. A régi helynevek alapján azonban sejthetjük ezek helyét is. A II. katonai felmérés megőrizte Dicze, Szilvágy és Bundya (helyesen Budnya) emlékét, de a feliratok nagy területen húzódnak szét.

21 Ennél pontosabb információt jelent a III. katonai felmérés, amelyen Szentmihály falu helyétől (amelynek a neve azonban egyiken sem szerepel!) ÉNy-ra 3,5 km-re Dicze, É-ra 3,5 km-re Szilvágy, ÉÉK-re 3 km-re Budnya, DDNy-ra kb. 3,5 km-re Mereta nevét találjuk az 1389. évi okiratban említett falvak közül a legközelebbieket. Ezen a térképen a mai „Szilágyi-patak" nevét helyesen „Szilvágyi-patak"nak írták.

22 A névadó Szilvágy falu e völgy felső végében volt. Azonban már ez is újabb névképződmény, a középkorban Azyagh, Ozyagh, Aszuágy néven találjuk, amely kiszáradt, vagy időnként kiszáradó vízmedret jelent,

23 esetleg az irtásos gazdálkodással lehet kapcsolatba hozni.

24 Az említett egykori falvak tehát közel voltak az ugyancsak elpusztult Szentmihály faluhoz. A falvak ilyen sűrűsége a középkorban itt az országos átlagnál nagyobbat jelentett.

25 Helyüket Számpli Gyula is ismerte, vezetése mellett 1983ban végeztem terepbejárást. A Budnyai erdészház (akkor romokban hevert) építésekor téglákat találtak, talán az egykori falu maradványai. Efölött a Zsindelyes (a III. katonai felmérésen „Sindeles") — tetőn, Szentmihály falu helyétől É-ra kb 1,5 km-re, egy elmosódott terasz, valószínűleg szántóföld nyoma látszik. A Szilágyi (helyesen Szilvágyi!) patak felső vége fölött emelkedő Gólyás-tető körülbelül a Budnya-feliratú helyen van. Lapos hegytető, széles út vezet végig rajta, részben már fákkal benőve. Az út mellett több, 30— 40 cm magas, kerek kis halom emelkedik, átmérőjük 10—15 m körüli. Egyiket kissé megbolygattuk, paticsdarabok kerültek elő. Néhány halmon bolygatás nyoma látszik. Feltehetően Szilvágy (Azyagh, Ozyagh, Aszúágy) falu maradványai. E falumaradványok helyének kutatását bizonyára tovább lehetne folytatni e nagy kiterjedésű erdőben. Még egyet említek, amely kissé távolabb az előzőktől, Szentmihály helyétől DNy-ra kb. 4 km-re, Lasztonya községtől ÉNy-ra kb. 1 km-re a Szentlőrinci erdőben található, ahol az 1339-ben említett Szentlőrinc nevű kis település nyomait sejthetjük.

26 É felé kinyúló alacsony földnyelv kissé kiszélesedő végén 50x32 m átmérőjű, ovális területet vesz körbe 30—50 cm magas földsánc, kívül sekély árokkal. Belül több kisebb emelkedés települést sejtet. A földnyelven, a településtől Dre kb. 100 méterre kis fenyőcsoport helyén a hagyomány szerint a kis falu temetője van.