Zalai Múzeum 2. (Zalaegerszeg, 1990)
Közlemények - Tóth Sándor: A keszthelyi Balatoni Múzeum középkori kőtára
A keszthelyi Balatoni Múzeum középkori kőtára 169 díszek, alul, felül és résziben hátul nagyolás. Három végen utólagos faragás nyomai. Az egyik bal vég ép (a). Itt a szélen átlós, egymást keresztező serlegpár, gyümölcsökkel megrakva. Hasuknál törés. Alakjuk innen kétfelé szűkülő, majd végeikig homorúan táguló. A bal nyak hosszában barázdált. A kő jobb szélén rátétszerű, szabálytalan körvonalú, feliratos mező kezdete, amelyből oldalt középen balra kígyózó szalag indul ki. Ez a jobb vázatalpnál kettébomolva végződik. A másik kövön (to) a feliratos mező hossztengelyesen kissé homorodó folytatása. Ennek tagolt, sérült szegélyén eltérő idomú, egymást többnyire nem érintő, íves öblök. A három feliratsorból a középső végig roncsolt. A szöveg és hiányai: ... aNOMEN DOMINA...... /В-a b /M-a-XXXX VIIH-ANnOb... Vagyis: ... (Az) Ür neve... 1.49. év... Meszelésnyomok, a serlegpár törésén is (a). ...1549 (?), utóbb szétvésve. Szürke homokkő. 23x 48x21, 23x46x24 (a, b). H. a feliratos mezőtől balra 35 (a). Betű m. 2,5—3. 50. Korlátpillér (?) végződése (15. kép) Lapos négyzethasáb. Alul, hátul törött, másutt rongált, de finom faragású. Fent elöl és kétoldalt kis rézsű. Alatta függőleges síkok, az elülsőn kiemelkedő díszek. Balluszterszerű, hosszában csavarodóan barázdált, középen szalaggal átkötött idomból kiterjesztett szárnypár nő ki- A barázdált idom és a szárnyak közül kétfelé villám cikázik elő. A szalag- felfelé hurkot vet. Ezen és a sima, peremes szárnytollak tövénél recézés. Habarcsnyoim nincs. ...XVI. század (?). Szürke homokkő. Kb. 14x30x30. Rézsű m. 1,5. 51. Konzol (?) töredéke (15. kép) Balluszterszerű, törött hátú végződés. Középen egyszerű bevágás, a végeken volutanyomok. Reziből: KBM régészeti lk. — MRT 131. 65.296.1. XVI. század. Vöröses homokkő. Kb. 6.5x 14,5x7,5. 52. Pillérdarab Alul-felül sík. Közel négyzetes alapú lábazati rész. Ennek éleitől átlós, háromszöges, enyhén homorú, fent visszaugrással elhatárolt felületek vezetnek át a nyolcszögű, sima törzshöz. ... XV—XVI. század (?). Szürkés homokkő. 54x25x 23,5. Lábazati rész m. 15. 53. Kőtábla építési felirattal (16., 20. kép) Álló téglatest. Elöl sík, négyoldalt keskeny, kapcsolódó sávban faragott, hátrább nyers. A síkon vésetek. Vonalkeret sarok- és középső oldaldíszekkel. A mezőben ügyetlen elosztású szöveg fölött és alatt széles dísz. Alapjuk hasonló, szimmetrikus helyzetű indapár, amelynek tükörképes, érintkező tagjai csigás végűek és középső töréstől kétfelé ellentétes hajlásúak. A szélső, erősefab ívekhez két-két, az elnyúlóbb belsőkhöz a felső díszen egy-egy ujjazott levélke tapad. Az érintkezésiből közép felé nyelvecske, kifelé fent ötkaréjos, vonalkeretes, a belső indarészekhez simuló szélű kagylódísz, lent öt háromujjú elemre oszló akanthuszlevél bomlik ki. A mező felé legyezőszerűen táguló sarokdíszeket a vonalkeret öt-öt karéjuknál, belül kíséri. Az oldaldíszeket a peremsávból betüremlő csigás elempár és középső, hármas levélke alkotja. Tövükön nyelvecske, oldalt ; domborúan is kidolgozva. A többi nyelvecskén és a leveleken belső tagoló vonalak. A felső leveleken csepp alakú betétek is vannak. Az indákon hullámos harántvonalak. A sarkokon és a kagylón a dísz felülettagolói keskeny, sima sávokon belüli durvított tükrök.. A kagylódísz szélein két ilyen, különváltan, az indaöblökhöz idocmul. A kronosztikonos felirat 9 sora: NOBILIS DOMINUS CHRISTO„/„PHORUS FESTETICS, S:uae R:egiae MAiesTaTIS/ CONSILIARIUS, & E:xcelsae SEPTEMVI„/RALIS TABULAE ASSESSOR, SIBI, SUISQVE/ FIERI FECIT/ ANNO/ QVÔ OPE GENTIS SVAE VNGARAE/ REGINA MARIA THERESIA GALLIAE/ VICTRIX ÉVADIT. Azaz a nemes úr, Festetics Kristóf, ő királyi felsége tanácsosa és a magas hétszemélyes tábla ülnöke, magának és övéinek készíttette (azon) évben, amelyből magyar hada segélyével Mária Terézia királynő Gallia legyőzőjeként lábalt ki. Keszthely, Újmajor táji volt malomból: Sági Károly. ... 1743. Sárgásszürke homokkő. Kb. 110x94x16. Kereteit mező 104x88,5. Felárat m. 45,5. Betű m. 2,5, 4. 54. Keresztelőmedence (17. kép) Darabjai: talp (1), törzs (2), tál (3). A törzsön lent, fent hasábos csapnyúlvány, amely a talp-, illetve tálközépen lévő lyukba illeszkedik. 1. Lapos négyzethasáb. Felül a szabadon álló részek kifelé enyhén lejtenek. 2. Négyzetes alapú, tagolt. A szélesebb tagok egyik sarkán nagy derékszögű bevágás. Alsó rész: talplemez, fölötte kis visszaugrás és bukószima. Középrész: kehelyszerű, levéldíszes kiszélesedés, fent gömbsoros visszaugrással zárva. Sima, lándzsahegy alakú levelek, közeikben fent hasonlók mögülük kilátszó végei. Felső rész : nagy homorlatból kinövő, hosszúkás hasáb, fent pálcatagos zárás, négyoldalt sima szegélyek és durvított tükrök. 3. Kerek, kívül az alsó részen íves nyúlvánnyal bővülő, feljebb a megfelelő szakaszon kissé horpadt vonalú. Lapos, gömbölyű alsó rész. A kerek tálrészen domború, egymást érintő, pereim alatt ívesen végződő gerezdek. A nyúlványon lapos, különváltan kiálló, felfelé széttartó, peremig érő bordák. A felső rész hengeres. Lent visszaugró, függőleges felületsáv, kis felső kihajlással zárva. Efölött kis, függőleges lemez. A kiugró peremtag lent éles, efölött domború, fölül sík, belső szélén derékszögűén bevágott. Homorúan mélyülő, lapos medence. Alját vízszintes furat köti össze a nyúlvány sekély mélyedésével. Adta „Boér Mihályné néhai Nagy István (Debrecen)", előbb Keszthely, plébániatemplom: KBM Dornyay-lk. 6.41.1. („1 db"). — Dornyay В.: A Balatoni- és Állami Darnay Múzeum, Keszthely gyarapodása 1941-ben. BMKÉ 1942, 1. 12. ... 1800 felé. Szürkés homokkő. Kb. 125x70x83 (1— 3). Kb. 20x54x54, 80x34x34, 25x70x83 (1, 2, 3). Talprész, középrész, zárópálca m., hasábos szakasz szé. 16, 24, 3, 18,5 (2). Bevágás 12,5x6 (2). Medence 0, m., peremrész m. 60—62,5, 16,5, 9,5 (3). Nyúlvány szé. kb. 31 (3).
