Zalai Múzeum 2. (Zalaegerszeg, 1990)

Közlemények - Tóth Sándor: A keszthelyi Balatoni Múzeum középkori kőtára

164 Tóth Sándor két elváló, vájatos ujj nő ki. Zalavári: ENTZb 23 (k.), 26, 32. . . . 1070—80 körül. Fehér márvány. Kb. 15x21x7,5. Félpalmettapár m. 6,5. Szalag szé. 3,5—4. 21. Fonatkörös, indadíszes sarokdarab (6., 20. kép) Közel négyzetes kő. Két szomszédos oldala ép. Szög­letüknél hullámindás sáv vége, sima szegélyekkel és a sarok felé növő, hármas virágfélével, amelynek szárához a belső peremnél két félpalmettaujj csat­lakozik. A három egyforma tag nyomát mutató inda­véghez két s-arokkitöltő rügy járul. A letört indael­ágazásnál efféle forma nem látszik. A belső sávsze­gólyt háromtagú, széles középrészű keretszalag kí­séri. Ezen az indát is csonkító törésnél hurkolásnyom. A szalag az ép kőperem mellett merőlegesen, az in­dás sávénál szélesebb szegéllyel folytatódik. A hur­kolás mellett hasonló, de köríves szalagrész, belső tagján AT betűkikel. A sarokmezőben befelé növő, csonka, a kört érintve kettéváló, osztott tövű fél­palmettapár. Félpalmettája talán háromujjú volt. Zalavári házból: ENTZb 25 (k.), 27, 32, 42. . . . 1070—80 körül. Fehér márvány. Kb. 21x20x8,5. Szé.: indás sáv 9 (szegve 12), szalag 3,5—4. 22. Töredék madaras fonatkörrel (6. kép) Bal széle eredeti, háta sima. Elöl lent körfonatos mező töredéke, fent a bal szélen oszlopláb roncsa, mellette enyhén visszaugró, indadíszes rész némi ma­radványa. Az inda hármas, egyforma tagú. A szalag széles iközepű, peremes. A szélső, hiányzó aljú kör­ben jobbra forduló, visszanéző, szárnyát emelő ma­dár. Belső rajza jóformán eltűnt. A második kör megmaradt kis részletében kiemelkedő forma nyo­ma. A felső keretszalag, a szélső körnél hurkolással, kivehető. Mellette, azonos síkban, a felső rész kes­keny talpszegélye. A kő bal szélén keretszalag nem férhetett el. A sarokmező kimélyítetlen. A körköz­ben befelé növő, vájatos ujjú félpalmettapár. A fél­palmettákon három, közükben két ujj válik külön. Zalavár, plébánia: RÓMERc 206—7; MAKAY 79 (г.). — ENTZb 24 (k.), 26—7, 32, 34, 42; ÁK 72; VALTER 295 (?). . . . 1070—80 körül. Fehér márvány. Kb. 36x41,5x11,5. Kör belső 0 18,5. Szalag szé. 3,5—4,5. Félpalmetta­pár m. 8. Oszlopláb szé. 11,5, m. 6,5. Visszaugrás 2. 23. Töredék griffes (?) fonatkörrel (6. kép) Egyetlen ép felületén háromtagú, széles középrészű szalagtöredék: egyenes ikerét és hozzá hurkolt kör részlete. Közöttük kifelé növő félpalmettapár három­ujjú, bal tagja. Ennek hátából két ujj válik ki. A tő hiányzik. A körülvevő mélyedésekben sötét kitöltő paszta nyomai. A keretszalagot túlfelől is mélyedés kísérte. A körben visszaforduló madárfej és pödrött végű szárny töredéke: falán griff részletei. Zalavári: ENTZb 22 (k.), 25—6, 32—4. — MRL 404. . . . 1070—80 körül. Fehér márvány. Kb. 25x28x11,5. Szalag szé. 4,5—5. 24. Küszöbkő (8., 20. kép) Hárommátört (balról: aa, ab, b). Hosszúkás, négyszö­gű, keskeny oldalon fekvő hasáb. Az elülső sík na­gyobb részén, a felső perem mellett, geometrikus rajzú fonatfriz: koncentrikus körpárok kereteit sora. A nagy körök egymással és a kerettel összehurkolva. A kicsik átlósan átfűzött szálak hurkaiból alakulnak, ezért kétoldalt nyitottak. Ugyanezek a szálak a kö­vetkező körközéppontban kereszteződnek. A körpá­rok száma 10 (4+3+3). A jobb szélen üres félkör. A keskeny felső síkon a fonat felől olvasható felirat: QVERENS INVENTO PVLSANS H[I]C GAVDET APerTO (11 1/2+10 1/2+11 betű), bibliai szöveg (qui quaerit, invenit; et pulsanti aperietur: Máté 7, 8; Lukács 11, 10) helyszínre vonatkoztatott, hexamete­res átírása (magyarul: a kereső a találásnak, a ko­pogtató a megnyílásinak örül itt). A felirat mögött ferde levesesek. Fűrészelt bal vég. A várszigeti rommező északi széléről (b) : KOLLÁR 13; DOLEZSALEK 153. Zalaapáti (a): MkkCC. — HENSZLMANN 123 (г.: a), Pécsnek középkori régi­ségei. Pest, 1869, 255 (г.: a); RÓMERc 196; RÉCSEY 63—4; HAMPELa 49—50, b 302, 510, CCCLIX. t. (a); PRT VII. 220, 437—8 (k.: a); HAMPELc I. 63, 681, II. 435—6, III. 330. t. (a); MAKAY 81—2 (г.); SZABÓ 113—4; BKRK 355 (г.: a); DERCSÉNYIa 325 (?), Az Árpád-kori kőfaragóművészet első emlékei. H. és é. п., 14; GEREVICHa 156, CXLIV., CLXIV. t. (b, ab), b 87 (k.: ab); BOGYAYa 92; E. Schaffran: Die Kunst der Langobarden in Italien. Jena, 1941, 16; DER­CSÉNYIb 87—8 flk,: b), с 98, III. t. (aa) ; BOGYAYd 215, 218—9 (к.), e 141, f 365—7; MMT 1 23 (к.: b) ; BOGYAYg 272; MRL 404; BKM 15 (k.: b) ; MMT 2­3 25—6 (k.: b); ENTZb 18—20 (k.), 22—4, 32—3, 35—6, 40, 43; BOGYAYh 301; VÁTÁSIANU 8; V 49. k; MMT'­5 32, 89, 18. k. (b); BOGYAYi 17, 23, 11. k. (b); SÓSf 111; GEREVICHc 158, 79. t.; GYÖRFFY 50. к. (aa); ÁK 69; MTM 17; VALTER 17 (к.: b). . . . 1070—80 körül. Fehér márvány. Kb. 35x191 (a: 127)xl8. Fonatdísz m. 21,5. Betű m. 6,5—7. 25. Két palmettadíszes padlódarab (7—8. kép) 1. Négyzetes, egyik sarkán törött kőlap. Keskeny sze­gélyű tükrében simára kopott, szimmetrikus dísz, négy középtengelyben befelé növő palmettával, ame­lyet, tőből kettéválva, saját indája keretei. Áz át­lóknál egybeérő indák középen kis, homorú oldalú vájat formaadói. A palmetták íves tagocskáktól két­felé háromujjú felekre oszlanak. Hasonló, de két pár ujjú palmetták nőnek az indahátakból a sarkok felé. Az indatöveken egy-egy cseppecske lóg. 2. Ugyan­ilyen kő sarkos része, keretes palmetta csonkjával. Zalaapáti: OMF ftn. 108—9 (7. k.: 1). — ENTZb 27— 8 (k.: 1), 32. , . . 1070—80 körül. Fehér márvány. 6,5x24x24, kb. 6,5x17,5x11,5 (1, 2). Tüköroldal h. 18 (1). A. Férfifej Fent faragott sík nyoma, hátul törés, az áll mögött derékszögű bevágás. Alacsony homlok, magasan lévő, kagylós fülek, mögéjük fésült haj, lapos arc, kerek áll, fúrt orrlyukak. Fülig érő, hosszában barázdált bajusz. Mandula alakú, pupilla nélküli szempár, ke­retszerű szernhéjakkal. Sérült, talán nyitott száj. Zalavári: OMF ftn. 20689—90. — Dercsényi D.: Ro­mánkori építészet Magyarországon. H. п., 1972, 38. к., 189, Romanische Baukunst in Ungarn. H. п., 1975, 42. к., 194; Bogyay T.: Stephanus Rex. Wien— München, 1976, 45. k. . . . 1220—40 körül. Szürkés homokkő. Kb. 18x13x15. B. Oltártöredék Négyzetes lap letört sarkú bal felső részén szöglet­kör, lent jobbra átlósan nagyobb központinak a csonkjához hurkolva. Szalagjuk széles középrészű, hármas, de az ép köré keskenyebb. Fent keretszalag­és huroknyom ehhez. Ugyanéhhez lefelé és jobbra széles, egyenes pánt, ettől kifelé, ferdén, balra íves idom, fent kis, csonka kör hurkolatlan, egyforma ta­gú, hármas szalagja tapad. Ez jobbra növő levélrészt övez. A körközben lenövő, háromujjú palmettácska. Az ép körben János evangélista jelképe: jobbra for­duló, kis (testű sas keresztes sarkú könyvvel. Farkán és hajlattal előrenyúló bal szárnyán egyenes rovát­kák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom