Zalai Múzeum 2. (Zalaegerszeg, 1990)

Közlemények - Bilkei Irén: A keszthelyi Balatoni Múzeum római kőtára

A keszthelyi Balatoni Múzeum római kőtára 123 A korsó és patera (nyeles serpenyő) vallási szertartásoknál gyakran használt kézmosó felszerelés. Oltárokon való ábrázolása gyakori. Méretek: 119x74x34 cm. Ltsz. 77. 89. 1. írod. CIL III 4147 — Sz. Czeglédy I— Koppány T; ArchÉrt. 91, 1964, 45 — Barkóczi. Popul. 48/1 — MRT/24/2 — RIU 333. Nr. 28. OLTÁRKŐ (28. kép) Lelőhely Lulla—Jabapuszta, ahonnan a MNM-be, majd a Balatoni Múzeumba került. Szürke mészkő oltár, alul többszörösen prolilált, felül csonka. — — —] tinus mi[l(es) leg(ionis)]? Adi(utricis) Sev(erianiae) p(iae) f (idelis) b(eneficiarius) с o(n) s(ullaris)/ v(otum) s(ölvit) l(ibens) m(erito) Fusc[o/ e]t Dextro co[(n) s(ulibus)]. tinus a Servus császárok nevével kitüntetett kegyes és hűséges legio? Adiutrix katonája, beneficiarius consularis, fogadalmát szívesen teljesítette, mert az isten megérdemelte. Fuscus és Dexter consulságának évében. (I. sz. 225.) Méretek: 50x52x35 cm. Ltsz. 77. 90. 1. írod. CIL III 13363 — Kuzsinszky 11—12. Nr. 29. SÍRKERT SAROKKÖVE (29. kép) Lelőhely Badacsonytördemic. Szürke homokkő hasáb, egyik oldalán Diana, az erdők és a vadászat istennője, amint egy elejtett állatot emel a magasba. Valószínűleg ugyanazon sírkerthez tartozott, mint a 35. számú oroszHánszobor. A sírkert (latinul : area maceriae cincta) a Pannoniában leggyakoribb sírépítmény. Családi temetkezőhely volt esetleg több sírral. A kerítés 4 oldalát díszíthették mitológiai jelenetes kövek, tetejét lezárhatták pl. a pineafenyő toboza (gyakori a római sírszimbolikában) vagy oroszlánszobrok, amelyek mintegy őrizhették a sírkertet. Méretek: 58x89x41 cm. Ltsz. 77. 87. 2. írod. Darnay-Dornyay B. Balatoni Szemle 2, 1942, 363 — MRT I 3. Nr. 30. OLTÁRKŐ (30. kép) Lelőhely Révfülöp, a szőlőhegyen volt egy présházba befalazva. Homokkő oltár, alsó része letörött. [.] pátere ale [— — —]/ M(arcus) Aur(elius) Av/ itianus benef(iciarius) pr/(a) ef(ecti) c(ohortis) I U(lpiae) P(annoniorum)/

5 —. Marcus Aurelius Avitianus, a pannonok Traianus császárról elnevezett I. cohorsa parancsnokának beneficiarlusa... Az első sort nem lehet megnyugtató módon kiegészíteni. Valószínűleg az istenség nevét tartalmazta, akinek az oltárt állították. Méretek: 59x50x39 cm. Ltsz. 77. 76. 5. írod. CIL III 13419 — Récsey 15 — Kuzsinszky 143 — Barkóczi. Popul. 47/2 — MRT I 38/3 — RIU 336. Nr. 31. OLTÁRKŐ (31. kép) Lelőhely Kékkút, a Séd forrásánál. Egyszerű homokkő oltár. I(ovi) O(ptimo) M(aximo)/ P(ublius) Antonius) Cogi(tatus)/

5 v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito). A legjobb és leghatalmasabb Iuppiternek. Publius Antonius Cogitatus fogadalmát szívesen teljesítette, mert az isten megérdemelte. Méretek: 123x31x31 cm. Ltsz. 77. 74. 11. írod. RIU 322. Nr. 32. SÍRKŐ (32. kép) Lelőhely Kékkút, a templom küszöbköve vcxlt. Homokkő sztélé timpanonos, rozettás Dezárással. Az alsó képmezőben delfinek között kantharosz. A féloszlopok közti bemélyített mezőben levő felirat nehezen olvasható. D(is) M(anibus)/ P ( —) Dubius/ h(ic) s(itus) e(st)/ an(norum) LXX P(ublius)/ [— —]ius s(criba)/ m(unicipii) M(ogentianae) (?) an(norum) LXXX/ f(ratri) c(arissirno) p(osuit). A halotti isteneknek. P. .. Dubius nyugszik itt, aki 70 évet élt. Publius . . . ius Mogentiana városka írnoka (?), aki 80 évet élt, állíttatta a legdrágább testvérnek. Mogentiana, a municipium ranggal rendelkező kisváros talán a mai Tüskevárral azonos. Méretek: 170x172x18 cm. Ltsz. 77. 74. 12. írod. Rómer F. ArchKözl. 3, 1863, 162 — CIL III 10900 — Récsey 18 — Kuzsinszky 140—141 — Mócsy. Bevölk. 81/3 — RIU 328. Nr. 33. OLTÁRKŐ (33. kép) Lelőhely Zalaapáti, valószínűleg Zalavárról került oda. Vörös homokkő oltár a feliratos mező kereteit és bemélyített. Nep(tuno) Aûg(usto)/ Iulius/ Lupus/ pro se et/ suis v(otum) s(olvit)/

5 l(ibens) m(erito).