Zalai Múzeum 2. (Zalaegerszeg, 1990)

Közlemények - Bilkei Irén: A keszthelyi Balatoni Múzeum római kőtára

• A keszthelyi Balatoni Nr. 3. SÍRKŐ (3. kép) Lelőhely Kékkút. A kő a MNM-ből került a Balatoni Múzeumba. Mészkő tábla, a feliratos mező kereteit, körbefutó boros­tyán szegélyezi. D(is) M(anibus)/ Tib(erius) Iulius/ Tib(erii) f(ilius) Fusci/ anus an(norum) X/ h(ic) s(itus) e(st) p(ater)/ p(osuit) fil'io p(ientis­simo). A halotti isteneknek. Tiberius Iulius Fuscianus, Tiberius fia nyugszik itt, aki 10 évet élt. Apja állította a legjobb fiú­nak. Kor: I. század. Méretek: 85x63x12 cm. Ltsz. 77. 74. 1. írod. CIL III 10902 — RD 205 — Ham­pel J. A Nemzeti Múzeum legrégibb pannó­niai sírtáblái (Bp. 1906) 23 — Kuzsinszky 138 — Mócsy. Bevölk 81/5 — MRT I 22/1 — RIU 329. Nr. 4. SÍRKŐ (4. kép) Lelőhely Zalavár, Bükkös sziget, másod­lagos felihasználásban. Márvány sztélé, ol­dallá letörött, szobrászati díszeit leverték. A jobb oldalion egy féloszlop nyomai, fe­lül pedig két mellkép nyomai vehetők ki. [C(aius) C]aesernius C(ai)/ [f(ilius) Sen] ecio an(norum)? v(ivus) f(ecit/ [sibi et] Marciae Q(uinti) f(iliae)/ — — — a] econi an(norum)?/ [et C(aio) C]aesernio Cea/ — — —] о f(iilio) an(norum) XX h(ie) s(itus) e(st). Caius Caesernius Senecio, Caius fia még életében állíttatta (a sírkövet) magának és Marciának, Quintus lányának/ és . .. aeoonak, aki ? évet élt és Caius Cae­sernius Cae ... ónak, fiának, aki 20 évet élt. Itt nyugszik. A Caeserniusok ismert kereskedőcsalád voltak Aquileiában (az Adriai tenger fon­tos kikötővárosa) az I. században. Méretek: 79x67x11 cm. Ltsz. 77. 75. 1. írod. Börzsönyi A. ArchÉrt. 28, 1980, 184 — Kuzsinszky 32—44 — Mócsy. Bevölik. 73/2 — J. Sasel. Ziva Antika 10, I960, 202 — MRT I 59/18 — RIU 292 — A. Mócsy. Zbornik Radova Narodnog Muzeja 8, 1975, 165 — Mócsy A. Zalai Gyűjtemény 6, 1976. 24. Nr. 5. SÍRKŐ (5. kép) Lelőhely Kékkút, ahol a szőlőhegyen egy présházba volt befalazva. Onnan került az MNM-ba, majd a Balatoni Múzeumba. Nr. Mészkő sztélé, felül egy darabja letörött és elveszett, de a múlt század végén még római kőtára 119 megvolt és így Rómer Fllóris rajzáról is­merjük. V(ivus) f(ecit)/ P(ublius) Antonius/ Ursio ân(norum) ?/, et Albániáé/ Maximâe co(niugi)/ et Antóniáé/ Maximillae fil(iae)/ def(unctae) an(norum) XXV h(ic) s(ita) e(st). Még éltében csináltatta Publius Antonius Ursio (a sírkövet) Albania Maximának, a a feleségének és Antónia Maximillának, meghalt lányának, aki 25 évet élt. Itt nyugszik. Kor: II. század. Méretek: 94x67x18 cm. Ltsz. 77. 74. 2. írod. Rómer F. ArchKözl. 3, 1863, 163 — CIL III. 4135 — Récsey 16 — Kuzsinszky 138—139. — Mócsy. Bevölk. 81/1 — MRT I 22/1 — RIU 325. Nr. 6. SÍRKŐTÖREDÉK (6. kép) Lelőhely Révfüliöp. Mészkő sztélétöredék, feliratos része hiányzik, a képmező is több helyen sérült. Két oszlop között két mellkép, a férfi nyakán csavart nyakpe­rec. A képmező alatti frízben vadászjele­net. Méretek: 72x54x22 cm. Ltsz. 77. 76. 1. Közöletlen. 7. RELIEF (7. kép) Lelőhely Kesztheliy—Fenékpuszta. Mészkő dombormű mitológiai jelenettel: baccháns­nő botjával próbálja elkergetni a tolakodó szatírt. Valószínűleg síremlék dísze lehetett. Méretek: 92x59x17 cm. Ltsz. 77. 72. 3. írod. Kuzsinszky 51—52 — MRT I 21/34 — Erdélyi G. A római kőfaragás és kő­szobrászat Magyarországon. (Bp. 1974/151. 202. kép. 8. SÍRKŐ (8. kép) Lelőhely Kékkút, a templom küszöbköve volt. Vörös homokkő sztélé, ión féloszlo­pok közti felirata ma már olvashatatlan. A kő első publikálói az Aur(elii) Probia­nus et Romanus neveket még el tudták olvasni. A feliratos mező alatt gömbalakú, kétfüles edényből kinövő venyigeszárak, amelyek egy-egy szőlőlevélben végződnek. Mérete: 118x66x19 cm. Ltsz. 77. 74. 3. írod. Rómer F. ArchKözl. 3, 1863, 163 — CIL — III 4136 — Récsey 17 — Ku­zsinszky 141 — MRT I — RIU 326. 9. FELIRATOS TÖREDÉKEK 1. Lelőhely Keszthely—Fenékpuszta. (9. a. kép)

Next

/
Oldalképek
Tartalom