Zalai Múzeum 1. (Zalaegerszeg, 1987)

Solymos Ede: A keszthelyi halászcéh

200 Sólymos Ede 1764. ápr. 29. Bajnak Mihály „minthogy az Atya is Halász Mester Ember volt tehát fél Chevel tartozott volna, de egyenlő akaratai a Böcsületes Halász Cshe három forentokban és ötven pénzekben egyezet meg... azonkivül *a Százloban is egy forental, a táblajárást és az áldomást bé szolgáltatta. Tartozik azon kivül egy pár sződ szövetneggel vagy egy szál fejér gyertyával." 1802. febr. 28. Farkas István „mivel semmi nemzecsége nem volt halász igy tehát füzet az Cé ládájába 16 forentot az tábla járással együtt 4 zászló 5, cé árkába 4 ft." Szálai Józseffel 1808^ban az apja 8 ft adósságát is megfizettették. Menhár Antal 1848-ban adta be magát, de adós maradt 15 ft 15 x-ral, „halála után a szerszámábul került ki ez a 15 f 15 v". Nagyon uyakori, hogy az ifjú mester beáll a céhbe, de az apjával együtt halászik. Ilyenkor nem kell taxát fizetnie, csak egy forintot, áldomást és táblajárást. 1756-ban Tobak Mihály „még az Attya tőrivei halász, azután maga tőrire halász tartozik az В Che Articulusa szerént kedvit keresni — az táblajárást meghatta csak áldomást is csa az tartozandot beszolgáltatta." 1757. Gomibócz Miklós „minthogy halász fia egy forenttal tartozik fizetni, üdővel ha az maga kezére halász tartozik annak rendi szerint kedvet keresni, az tabla járást és az áldomást bé szolgáltatta", de tartozik még egy pár zöld szövétnekkel és egy szál fehér gyertyával, ez utóbbit megvette. 1763-ban Böröcz József „Minthogy most az öreg Atyával van tehát nem tartozik töbel egy forentnál melyet meg is fizetett ha pediglen az maga kezére származik tartozik az Böcsületes Cshenek kedvit keresni és alkuni a tábla járást és az áldomást be szolgáltatta. Tartozik azonkívül egy pár szöd szövetnyegel." 1784. Gyoczi György „atta be magát, de mivel az Atyával van egy kenyéren egyebet nem tartozik egy forintnál..." Ha a maga kezére származott, újra egyeztek: 1753-foan Bajnak Márton „Ujonan meg egyezvén az Attya Halála után ifjú Bajnak Márton az Böcsületes Halász Cheben jó lehet ennek előtte köteles lévén az Böcsületes Chéhez adót egy forentot most pedig meghegyezven az Böcsületes Chevel négy forentban az előbi egy forent bé tudik és bevetetődik marad fönt három for és egy Szál fejér gyertya azon hár forentban adót megh ötven pénzt." A fentiekhez hasonló szöveggel veszik be teljes jogú tagnak a többi, atyjától elváló ifjú mestert is. Az új mester ugyancsak esküt tesz: „Az Nemes Halász Czéhben beálni kivánó Mesterembernek Esküvés formája. Én N. N. Esküszöm az Atya Fiu Tellyes szent Háromság Eggy élő Istenre Boldogságos Szűz Máriára és Istennek mindent Szentire, hogy ezen böcsületes Halász Czéhnek a kiben és most beadni akarom magamat minden Articulusait tehetségemig meg tartom, ugy hasonlóképpen ha mi olly közönséges végzésünk légynek is, akik Czéhünknek és halászásunknak kárára volnának is tartozom tehetségem szerént megoltalmazni vagy is Czéh Mesteremnek megmondanom ugy szintén Halász Társomnak az kié légyen az kár hirt adnom, azokat is fönn tartom, hogy előttem való Czéh Mesteremnek engedelmes leszek minden Czehünket illető és hasznára való dolgokban és ha valamely olly dolgot hallanék vagy is az melly Czéhünknék ártalmára volna, s vagy is jövendőben következhetnének is tartozom Czéh Mesteremnek halgatás nélyküly bemondanom, és az mit benn hallok az melly kárunkra következnék kin nem mondom, és az kit kin hallok be mondom tehetségem szerént. Isten téged ugy segéllen." Tehát a hitezők csak arra esküsznek, hogy nem okoznak kárt, illetve a tudomásukra jutó veszélyről jelentést tesznek, a céhmesternek engedelmeskednek. A céhbeálló ezen felül az articulusok betartását és a céh érdekeinek védelmét is megfogadja. Három olyan esetet ismerünk, mikor kétszer adta be magát ugyanaz a személy: Major János „Anno 1816 Esztendőben Másodszor Atta bé magát Ré Komárombul visza güjetele után meg egyezet a böcsületes Cheben az az 15 foréntokban 17 Novembristül fogva egy hal sort fog adni. Ezenkívül Kötelezi meg fizetni Kenései bodis hamajor János meg nem fizetheté". E bejegyzés három szempontból is figyelemre méltó: Major János Révkomáromból tért vissza, ott nyilván a dunai halászattal ismerkedett, másodszor is beállhat a céhbe, s végül kezest jelölnek ki az adósság megfizetésére. Menhárt József 1845-ben ugyancsak másodszor adta be magát fél céhre, 50 ft-ot fizetett, de már 1849 Péter Pálkor „önként maga lemondott a chérül". 1841-ben Horváth István „Ismét másodszor adta bé magát a Bötsületes Halász Cheben és meg is egyezet annak Rendi szerint 40 fi azaz Negyven Váltó forintokba. Büntetésképen és az hitpénz 2 fi táblajárás füzetett 1 fi Azon a napon megfüzetet hitpénzt 2 f Beadásbó füzetet 10 f és még füzetett 5 fi 1842 dik 22 májusban 10 fi 1842 dik 19 Júniusban 15 fi Meghalt 1852 Ez. П Május". Az 1842-ben céhbelépett Göndöts Ferentz „Lemondott а Halász Chéhrüly November hó 30dik 867".