Zalai Múzeum 1. (Zalaegerszeg, 1987)

Solymos Ede: A keszthelyi halászcéh

A keszthelyi halászcéh 197 nek tiltatik, az ollyan Külső Mester pedig, a ki ezen Czéhtoe bé irattatik, csak felét a rendeltt Taxának fogja fizetni, az Ur Napi Processiokra pediglen ha csak helyes oka, vagy távul Lakása nem gátollya megjelenni, ugy nem különben a Czéhnek Esztendős Napi és Kántori Gyülekezetekre is elmenni, s Kántor pénzt letenni köteles lészen, aki pedig maga Kántor pénzét letenni, vagyis Annáik üdéjében meg küldeni helyes ok nélkül elmulattya, az ollyan duplán fizetni tartozzék. VIII. Articulus. Valamint minden Czéhen kivül való Mester Embereknek, vagyis Kontároknak Ezen Mező Városban Mesterséget űzni, és pénzért dolgozni nem szabad, ugy senkinek ezen Czéhbélieken kivül az nékik adott Vizeken Halászni semmiképpen megnem engettetik, és ha valaki azokon tapasztaltatik, az ollyatén a Czéh Mester által Földes Uraságnak adandó jelentésére érdeme szerént móddal büntettessék, vagy a Mezző Városbulis kiparancsoltassék. IX. Articulus. Mint hogy a jo rendben vett Czéhet az Isteni Félelem Felebaráti szeretet, és a jó rend tartás fölöttébb Kedvessé teszi, azér ezen Czéhbéliek Istenes, és jó erkölcsökkel tellyes életet visellyenek, az egyességet szeressék, az öregebbek az Iffjabbaknak jó példát mutassanak, és az Iffjabbak az öregekhet minden tisztelettel legyenek, A Mester Legények Mestereiket meg böcsülvén engedelmességgel hozzájuk viseltessenek a Czéhbéli Mesterek a Czéhnek dolgait (minden visszavonást, Izetlenséget és egyennetlenséget félre tévén) józanon, békességessen, és igazságossan folytassák, rendellyék, és minden botránkozást eltávoztassanak, akik ezen ellen járni fognak, és engedetlenek lesznek, vagy egymást megbántyák, hatalma légyen a Czéhnek illyetény vétkesek eránt igazságos itélletet tenni, és azokat mégis büntetni, de ugy hogy azon büntetés egy, kétt, három, legföllyebb négy foréntoknál többre ne mennyen, és a mely rész ezen ítélettel meg nem elégedne szabad légyen néki minden büntetés nélkül a Földes Uraság elejbe maga Ügyét vinni, és ha valaki a Czéhbéli dologban maga panaszszát nem a Czéh elejbe, hanem föllebb való Jurisdictiojához viszi azért se büntettessék meg, hogy ha pedig valaki a Czéhbéliek közül nagyobb vétkes rósz cselekedete miatt vándoroltattnék, melynek Itéllete a Czéhnek hatalmát föllebb halladná az eránta Czéh Mester minden késedelem nélkül a Földes Uraságnak jelentést tegyen, és attul Itéletett Várjon azomban a mint minden féle Czéhbéli Taxák, ugy pénzbéli büntetésekis a Czéhnek Ládájába adattassanak. X. Articulus. Méltó hogy minden Czéhbéliek magok Mestersége mellett maradgyanak, és egyik a másik mesterségébe magát ne avassa, hanem kiki maga Mestersége mellett maradgyon, azért ha valami ollyas elő adná magát, és kétt Czéhbéliek között valamely kérdés támadna a panaszolkodó fél annak aki ellen panasz lészen föllebbvalóinál jelenese magát, s elég tételt, és rövidségének orvoslását kérje, ha pedig ezen Czéhbéli Mesterek között nagyobb Kérdés és panasz támadna tehát a Földes Uraságot a végett fogják meg keresni. XI. Articulus. Történetbül ha valamely számossabb Halász Munka elöl adná magát, az ollyan Munkát nem maga egy Mester Ember mind válallya fel más Mesterek Kárával, hanem a Czéh a többi Mesterek közöttis ítélete szerént azt el oszsza, hogy kinek kinek haszna légyen belőle, annak mind azonáltal ki ollyas Munkát készéttet szabad akarattyán fog állani annak el készéttésére magának Mestert választani. XII. Articulus. Illendő azis hogy midőn más Városokbul és Helységekbül valamely Mester Legény ebbe a Mezző Városba bé jön, az ollyant a Czéh Mesternek hire nélkül senkine a Mesterek közül ne légyen szabad Művhelyébe bé fogadni, hanem az ollyan jövevény Legénynek bé jelentvén magát a Czéh Mesternél az rend szerént öregbiktül fogva az Iffjabbikig Munkát keresni, és annak a kinek leg nagyobb szüksége lészen oda adni tartozzék. Ha mind azon által valamely Mester azon Legényen föllül, mely néki rend szerént jutott más Legényt Munkájának szorgos volta miatt más honnand maga Költségén szerzet volna, a Czéh Mesternek hírt adván eránta az ollyan Legényt Müvhelyere szabadon föl ültettheti. XIII. Articulus. Mively hogy a jó egyességben elő Czéhbéliek leginkább akkor felháboréttattnak, mikor valamely Mester Ember a más Mester Ember Társának nem csak Vásári vagy egyéb alkalmatossággal Művéét, Munkáját mások előtt gyalázza, vagy Mesterségében gátollya, hanem a mi veszedelmesebb a Cselégyétis nagyobb bérnek adásával és egyébbként el idegenyétti, csalogattya és csábéttya, azért ha valaki ezen Czéhbéli Mester Emberek vagy Legények közül illyenekben tapasztaltattik, az ollyan Mester kétt a Legény pedig egy foréntra a Czéh által büntettessék. XIV. Articulus. Mint hogy az Ország Törvénye szerént a Mester Emberek Munkájának Bérét és árát a Vármegyék szabják, azért ezen Czéhbéliekis ahoz magokat alkalmasztattni fogják. XV. Articulus. Midőn valaki ezen Czéhbéli Mesterek vagy Legények közül Kölcségtelen lévén megbetegszik a Felebaráti szeretett és Keresztényi Kötelesség hozza magával, hogy az ollyanra a többi Czéhbéliek vigyázzanak, és Ötét segítsék, ha pedig szegénsége miatt elégtelen volna a Kölcséget tenni, maga meggyogyéttására, tehát a Czéh tartozni fog az ollyant a Czéh Ládájábul pénzelis