Zalai Múzeum 1. (Zalaegerszeg, 1987)

H. Simon Katalin: Neolit és rézkori települések Tekenye határában

Neolit és rézkori települések Tekenye határában 15 Nemcsak a középső-, hanem a késő-rézkor is képviselt a tekenyei lelőhelyen néhány objektummal. A bolerázi csoport objektumai a következők: 20., 27., 30.; valamint a 21—22. objektum anyagában szórványként szintén találhatók e csoporthoz tartozó cserepek. 1. Tálak: 21. k. 3—4., 6.; mély tálak: 12. k. 5—6. (20. obj.); 21. k. 1. (30. obj.). 2. Fazekœk: 12. k. 1., 3. (20. obj.); 14. k. 2—3. (21. obj.); 21. k. 5. (30. obj.). 3. Palack: 21. k. 7. (30. obj.). 4. Tárolóedények: 11. k. 3., 5. (20. obj.); 21. k. 2. (30. obj.). Szubkután fülek három edénytöredéken figyelhetők meg: 11. k. 4.; 12. k. 2., 4. (20. obj.). A balatoni és bolerázi csoport Tekenyén előkerült leletei jól illeszkednek a két rézkori csoport eddig megismert leleteinek sorába (KALICZ 1969c, Jegyzetek 1. A leletmentést végző dr. Horváth Lászlónak és dr. Vándor Lászlónak ezúton is köszönöm a neolit és rézkori anyag közlésre átengedését. (RF I. 1979, 29.) 2. A lelőhelyen legintenzívebben képviselt lengyeli kultúra leletanyagából a nagyarányú földmunkák miatt szinte minden, más kultúrába tartozó objektum anyagához keveredett kerámia. Ez a jelenség természetesen a többi képviselt kultúra között is fennáll; tulajdonképpen a lelőhely teljes leletanyaga adott objektumokból származó szórványnak is tekinthető. 3. Itt jegyzem meg, hogy a földmunkák előrehaladott volta és a leletmentés körülményei nem tették lehetővé, hogy a helyszínen részletes dokumentáció készüljön. Így a lelőhelyről készült térkép és néhány részletrajz adatai alapján az egyes objektumok jellemző adatairól csak hozzávetőleges információ adható. 4. Kavicsos soványítású cserepek kerültek elő Lenti-Alsórét lelőhelyen késő-Lengyel-kora-Balaton I. környezetből. (1986. évi leletmentés; közöletlen.) 5. A kőeszközök anyagának és minőségének vizsgálata részletesebb felvilágosításokkal szolgálhat. KALICZ 1969—70, KALICZ 1973, TORMA 1969 a—b, TORMA 1975—76.), mennyiségük azonban olyan kicsiny, hogy emiatt részletes elemzésre nem érdemesek. A Tekenye—Öcsén a nehéz körülmények ellenére is megfigyelt és megmentett leletek tanúsága szerint a késő-neolitikumtól a középső-rézkorig minden eddig ismert kultúra népessége megtelepült. A Dunántúl őskonkutaitásánaik nagy vesztesége, hogy ez az ősikori település a bevezetőben említett. mezőgazdasági munkák során szinte teljesen megsemmisült, illetve hozzáférhetetlenné vált a kutatók számára. A település objektumainak tervszerű vizsgálata a nevezett kultúrák viszonyának több kérdésben is sok új adatot szöih gáltaithatott volna. A leletmentés során előkerült anyag közlését mégis fontosnak tartjuk, mivel bemutatásuk újabb adatokat szolgáltathat a Délnyugat-Dunántúl késő-neolitikumának és rézkorának történetéhez.

13 6. A lengyeli kultúrához köthető objektumok kora precízen nem minden esetben határozható meg, ugyanis az egyes objektumok anyagában az ismert okok miatt előfordulhatnak a korai és késői lengyeli időszak cserepei is. 7. Kalicz N. hengeres félsőrészű tálaknak nevezi ezt a típust, melynek csonkakúpos alsórésze van és nincs haséle. KALICZ 1985, 43., 29. kép 8., 39. kép 2., 42. kép 5., 43. kép 3., 7., 10., 50. kép 12. 8. Ld. Horváth László Andrásnak a Zalai Múzeumban megjelenés ailiattt álló cikkét! 9. A MOG lia. időszak a lengyeli kultúra II. (fehér festésű) szakaszával párhuzamos. RUTTKAY 1983 —84, 225.; 4. t. 4. 10. KALICZ 1985, 29. kép 7., 45. kép 11., 55. kép 4. (utóbbi alacsony csőtalppal). 11. BANDI 1979, 38. és 40., RACZKY 1974, 200., a bütyökfülek típusainak a belső kronológia tekintetében datáló értéket tulajdonítanak. Lelőhelyünkön nem érezzük indokoltnak ezt az eljárást. 12. A késő-lengyeli időszak jellemzőjének tartja ezt a bütyöktípust RACZKY 1974, 200. 13. A táblákat Horváth László András, az ábrákat Frankovics Tibor rajzolta. Közreműködésüket ezúton is köszönöm.