Zalai Múzeum 1. (Zalaegerszeg, 1987)

Müller Róbert: Megjegyzések Fenékpuszta történetéhez

110 Miiller Róbert gyón kopott, javított, minden bizonnyal még korábban készült, csak 568 után itt került a földbe. Nem valószínű, hogy az elhurcoltak, akiknek hozzátartozóit többnyire lemészárolták, értéktárgyaikat megtarthatták. Sági K. véleménye szerint az erőd népessége későaintik lakosságból és bevándorolt nyugati germánokból állt.1- Kétségtelen a helyi későantik romanizált népesség továbbélése,

22 amely újonnan érkezett, kedvezményezett helyzetű betelepülőkkel egészült ki, akik a fenékpusztai erőd gyepűn levő helyzetéből következően élénk kapcsolatokat építhettek ki Bizánc és Itália felé, ami megmagyarázhatja viseleti tárgyaik eredetét. Mindhárom temetkezési helyen úgy tűnik, hogy két csoporthoz tartoztak az eltemetettek. A helyi későantik népesség kisebbségben volt, és gyakorlatilag melléklet nélküli sírjai mellett az 568-ban vagy közvetlenül utána betelepülők sírjai tartalmazzák a jellegzetes leleteket. Lengyel I. a csontmaradványok laboratóriumi vizsgálata alapján ugyanerre az eredményre jutott. A horreumi temető általa elkülönített két csoportja gazdagság tekintetében is szétválik. A déli csoportban csak egyetlen igazán gazdag sír található, az északi részben pedig gyakorlatilag csak a szélső sírok szegények. (LENGYEL 1971, 191—199.) A Sági K. által a déli erődfal előtt feltárt temetőrészben is két különböző indexszámú csoportot sikerült elkülönítenie, és a kisebbikre a szegénység, ill. a mellékletnélküliség volt a jellemző. (SÁGI 1970, 167.) A bazilikában talált sírok között is voltak melléklet nélküliek.

2

'' Az 1970—71-ben feltárt temetőrész csontanyagának vizsgálata nem készült még el. A jellegzetes viseleti tárgyak vagy a kerámia mellékletek alapján keltezhető IX. századi és a VI—VII. századi leleteket tartalmazó sírokon kívül szép számmal akadtak melléklet nélküli, vagy teljesen jellegtelen mellékleteket tartalmazó sírok, amelyek hovatartozása régészeti módszerekkel alig meghatározható. (Nem beszélve arról, hogy három sír bizonyosan későrómai a mellékletek alapián, és két jellegzetes téglasírt is találtunk, amelyek nem tartalmaztak mellékleteket, tehát a melléklet nélküli sírok között további IV—

V. századi temetkezésekkel is számolnunk kell.) Az alábbiakban a mellékleteik alapján biztosan VI—

VII. századi temetkezéseket ismertetjük. 1970/1. sír. Ny—

К tájolású, a mellrészen állat által bolygatott, közepes fenntartású férfi (?) váz. Sírm.: 110.94 m A. f. Sírgödör: 220x65 cm. A sírgödör széléhez támasztva pannon és permi vörös homokkövek, a sír keleti végében három élére állított római tégla, amit eredetileg egy tegulával borítottak le. Vázhossz: 160 cm. Nyújtott váz háton fekve, karok a medence mellett. Mellékletek: 1. Az állkapocs jobb oldalán 1,2—1,5 cm átmérőjű nyitott bronzkarika (ltsz. : 71.160.1.); 2. A bal alkar végénél öntött bronzcsat. SZ: 3,6 cm, a csatpecek hiányzik (ltsz.: 71.160.2.) 4—5. kép. 19704. sír. NyDNy—KÉK tájolású, rossz fenntartású nő csontváza. Sírm.: 1Ц.08 m A. f. A lekerekített sarkú sírgödör: 170x65 cm. A sírgödör szélén a koponyánál egy homokkő, a váz jobb oldalán egy bazaltkő. A köveken belül 153x45 cm-es koporsó nyomai. A 129 cm hosszú, nyújtott testhelyzetű váz karjait a medencére hajlították. Mellékletek: la—lb. : Függőpár a koponya két oldalán. Nyitott bronzkarilkára fűzött, öntött gúlacsüngő, a végén gömbbel (ltsz.: 71.161.1.); H: 3,1 cm; 2. A bal csuklónál 5,4—6,5 cm átmérőjű, erősen korrodált, törött vaskarperec (ltsz.: 71.161.2); 3. A jobb kézen 2 cm átmérőjű, erősen korrodált vasgyűrű (ltsz.: 71.161.3.) 4—5. kép. 1971 34. sír. Ny—

К tájolású, gyenge fenntartású női váz. Sírm.: 111.12 m A. f. A lekerekített sarkú sírgödör 205x65 cm, déli oldalának közepén egy nagyobb követ találtunk. A nyújtott testhelyzetű váz bal karját a medencére, a jobb karját a mellkasra hajlították. Vázhossz: 163 cm. Mellékletek: 1. Bronz fülbevaló a koponya bal oldalán. A kör keresztmetszetű huzalból hajlított, nyitott végű karika egyik végén öntött oktaéder, amit beütögetett pontokkal és két oldalán üvegberakással díszítettek. Átm. : 5 cm, az oktaéder dísz: 1,6x0,8x0,8 cm (ltsz.: 72.70.1.); 2. Bronz fülbevaló a koponya jobb oldalán. Huzalból hajlított, nyitott végű, enyhén ovális karika, alsó részén egy hurokkal. Eredetileg minden bizonnyal kosárkás függő volt. Átm.: 4,8—2,8 cm (ltsz.: 72.70.2.); 3. Erősen korrodált és törött vas karperec a bal alkaron. Átm.: kb. 6,5 cm (ltsz.: 72.70.3.); 4. Gyöngysor a nyak körül. Egy borostyán, egy sárga-ikék szemesgyöngy, egy fehér hullámvonallal díszített kék és egy barna háromtagú összetett gyöngy mellett többségében henger alakú kék és kisebb nyomott gömb alakú kék, zöld és sárga gyöngyszemek, összesen 23 db (ltsz.: 72.70.4.); 5. Bronzlemez töredékek a homlokon. A kisebb gömbszelet és a sík lemezdarabkák rendeltetését nem ismerjük, talán a jobb oldali fülbevaló kosárkájának töredékei, amelyek állati bolygatással kerültek a koponyára. Összesen nyolc darab (ltsz.: 72.70.5.). 4. kép. 197142. sír. Ny—

К tájolású, gyenge fenntartású, fiatal leány váz. Sírm.: 110.89 m A. f. A lekerekített sarkú sírgödör 137x56 cm. Északi és nyugati oldalát tegulatöredékekkel és homokkődarabokkal bélelték ki. A nyújtott testhelyzetű váz karjait kissé behajlítva a medencére helyezték. Vázhossz: 118 cm. Mellékletek: 1. Fülbevaló a koponya jobb oldalán. Bronzhuzalból készített, nyitott végű, enyhén ovális, hurkos karika. Átm:. 4,2—4,9 cm (ltsz.: 72.73.1.); 2. Fülbevaló a koponya bal oldalán. Bronzhuzalból készített, nyitott végű hurkos karika. Végeit egymásra hajlították. A hurok tövébe forrasztott hagyma alakú, üveg-