Straub Péter szerk.: Zala megye régészeti kincsei : válogatás a legszebb leletekből (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010)

Késő bronzkor

Késő bronzkor A Kr. e. 14. században északnyugat felől több hullám­ban támadás érte a Kárpát-medencét, amely véget ve­tett a kora- és középső bronzkori töretlen fejlődésnek. A telepeken megszakadt az élet, a temetőket sem hasz­nálták tovább. A harcias jövevények anyagi műveltsé­gét halomsíros kultúrának nevezi a kutatás, mert vezetőik sírjai fölé gyakran emeltek halmot. A föld­műves-nagyállattartó népesség falusias telepeken nagyméretű, cölöpszerkezetes házakban élt. Ilyent a megyénkben például Gelseszigetről ismerünk. A bronzművesség felvirágzott, a fegyvereket, ékszere­ket, szerszámokat és a mindennapi élet eszközeit is ebből készítették. A Kr. e. 12. században ugyancsak északnyugat felől egy újabb, az előzővel feltehetően rokon közösség, az urnamezős kultúra népessége érke­zett a Dunántúlra. A halomsíros kultúra települései­nek egy részén, átvéve az új kultúra jellegzetességeit tovább élt a korábbi népesség, ezt tapasztalni például Balatonmagyaród-Hídvégpusztán. A korábbi száza­dokhoz képest Zala megye egésze benépesült ekkor. A települések többsége falusias jellegű maradt, de Zalaszentiván-Kisfaludi hegyen és Várvölgy-Nagyláz hegyen erődített magaslati településeket hoztak létre. A várvölgyi település egy bazalt tanúhegy tetején talál­ható, melynek meredek oldala természetes védelmet nyújtott. A 160 hektáros platón a Dunántúl legna­gyobb magaslati települése állt, amely a környék ha­talmi- és kézművesipari központja volt, a területről már 1926-ban egy negyed kilós aranykincs került a Nemzeti Múzeumba. Főbejáratát bazalt torlasz védte, mely még ma is áll s a köznyelv Ördögköveknek ne­vezi. A lelőhely nagyobb részét a bányászat (Uzsabánya) sajnos megsemmisítette, ám 2003 és 2006 között csak­nem 5 hektárnyi területet szerencsére sikerült szaksze­rűen feltárni. Ennek eredménye több mint 600 régészeti telepjelenség, 12 bronzkincs és egy aranykincs lelet. The Late Bronze Age In the fourteenth century BC from the north-west new attacks reached the Carpathian Basin in several waves, which brought to an end to the unbroken pros­perity in the Early- and Middle Bronze Age. Life has discontinued in the settlements and the cemeteries were not in use any more. The material culture of the warlike newcomers is called the Tumulus Culture within the research, because they often built burial mounds over the graves of their leaders. The popula­tion of this culture practised agriculture and animal husbandry. They lived in extensive, post and beam houses in rural settlements. There is a known settle­ment of this culture for example from Gelsesziget in Zala county. During their time bronze making pros­pered; they made weapons, jewellery, tools and their everyday utensils from bronze. In the twelfth century BC also from the north-west a new population, prob­ably related with the population of the Tumulus Cul­ture arrived to the Transdanubia, called the Urnfield Culture. In some settlements of the Tumulus Culture the previous population survived while taking over the characteristics of the new culture, like in Balatonmag­yaród-Hídvégpuszta. At that time the whole area of the county became populated. Most of the settlements kept their rural characteristics, but in Zalaszentiván, Kisfaludi-hegy and Várvölgy, Nagyláz-hegy fortified hillforts has been built. The settlement in Várvölgy is on a top of a basalt monadnock, which steep side pro­vided natural defence. At the platform there was the biggest hillfort of the Transdanubian area on 160 hectares, which was the power-centre of the sur­roundings. From that site already in 1926 a golden treasure was taken to the Hungarian National Mu­seum, weighing half pound. Its main gate was pro­tected by a basalt barricade, which is still standing today and called 'Ördögkövek' (The Evil's Stones). The most part of the site has been destroyed by min­ing (Uzsabánya), however between 2003 and 2006 it was possible to excavate almost five hectares there. As a result of this excavation more than 600 new archae­ological features, twelve bronze treasures and one gold treasure came to the light. Müller Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom