Horváth László - Frankovics Tibor szerk.: Régészeti feltárások az M7-M70 autópálya Zala megyei nyomvonalán (Zalaegerszeg, 2008)
M 7
2006. április 03. - augusztus 30. Zalakomár - Alsó-Csalit nevű lelőhelynek az M7-es autópálya nyomvonalával érintett területén megelőző régészeti ásatást végeztünk. A nagy kiterjedésű lelőhely egy megközelítőleg E-D irányú, több dombhátból álló kiemelkedéstől keletre lévő alacsonyabban fekvő területen helyezkedik cl. A lelőhelyet az autópálya csomópontja érinti, azt EK-DNy irányban szeli át. A lelőhely kutatását szonda árkok húzásával kezdtük meg a nyomvonalba eső kisebb, északi domb tetején, ahová a nyomvonal széle esett. Erre az E-D-i árokra merőlegesen húztunk kutató árkokat mind keletéi és nyugati irányba. Ezekben az árkokban két neolitikus (Dunántúli Vonaldíszes Kerámia Kultúra) objektumot tártunk fel. Az objektumok környékén kiszélesítettük a kutatóárkot, de több régészeti objektumot nem tudtunk megfigyelni. A terület szonda-árkokkal való kutatatását a nyomvonalba eső déli, nagyobb dombon folytattuk a nyomvonal középtengelye mentén. A kutatóárkokban régészeti objektumokat nem találtunk. A nyomvonal és a csomópont nyugati részén voltak ugyan régészeti jelenségekre utaló nyomok (kerámia), azonban régészeti objektumot csak a fent említett kettőt tudtunk megfigyelni. Ez annak köszönhető, hogy a régészeti területet a mezőgazdasági művelés tönkretette. A nyomvonal és a csomópont nyugati oldalán összesen 34 kutatóárkot húztunk. A nyomvonal nyugati részének a kutatása - amelyen több dombhát fekszik - összességében negatív eredménnyel zárult. Régészeti kutatás összesen 29.916 irren folyt. A nyomvonal és a csomópont keleti részén intenzíven jelentkeztek az objektumok. A lelőhelyen összesen 454 régészeti objektum került elő. A feltárt objektumok nagy része (311) gödör volt, melyek agyagnyerő helyek, illetve szemetes gödrök lehettek. A gödrök nagy része a Dunántúli Vonaldíszes Kerámia Kultúrájának Keszthelyi csoportjához sorolhatók. Előkerült még 8, sorban, egymás mellett megépített félig földbe mélyített kelta ház, valamint az urnamezős-kultúra hamvasztásos temetője, amelyből 135 sír esett a nyomvonalba. A kelta házakban a kerámia leletek mellett előkerült egy nagy vaskés, egy kis mérleg karja, üvegkarperecek töredékei, valamint bronzból és vasból készült ruhakapcsolótűk. A neolitikus település, valamint az urnamezős temető biztosan folytatódik a nyomvonalon kívülre, déli irányba, a kelta település pedig feltételezhetően folytatódik déli irányba. A feltárás azon részén, ahol a kelta házak és legtöbb sír összpontosult a régészeti objektumokat két munkafelületen tudtuk megfogni. Az első felület a mai felszín alatt kb. 20-50 cm mélyen, a második felület pedig ez alatt 30-80 cm-re került elő. A két szint érdekességét az adja, hogy a magasabbról induló sírok sohasem vágták az alsó rétegből induló sírokat. Sőt, gyakori eset, hogy közvetlenül az alsó szintből induló sír mellett egy olyan sír van, amely a felső szintből indult. Abból a tényből, hogy a különböző rétegekből induló sírok nem vágják egymást, arra következtethetünk, hogy a sírok jelölve voltak. A sír jelölésére utaló nyomot egy esetben tudtunk megfigyelni, amikor is a sír foltjában egy cölöphely foltja látszott. További érdekessége az urnamezős temetkezéseknek, hogy egy kivétellel nem vágják az egyébként sűrűn lévő neolit objektumokat. A 135 sírból 58 urnás és 77 szórthamvas volt. Az urnás sírokban az urnát, amelyben a hamvak voltak, gyakran egy szájával lefelé fordított tállal fedték le. A szórthamvas sírokba a halott elhamvasztása során a máglyára helyezett és összetört edények töredékeit szórták a sírba a hamvakkal együtt. A sírok közül kiemelkedik egy szórthamvas sír, amelyben a hamvakat egy kupacban helyezték el a sírgödör közepén. A hamvak tetejére egy bronz kardot és egy köpűs lándzsát helyeztek. A hamvak mellett volt egy gömbös, egyik széle felé kúposodó, lyukkal ellátott bronz tárgy, amelyet talán a hamvakat tartalmazó, szervesanyagból készült „zsák" szájának a lezárására használtak. A hamvak és a fegyverzet mellett előkerült még egy bronztőr darabja is. Számos sírban kerültek még elő bronz karprecek, bronz nyakperecek, ruhakapcsoló tűk, ruházatra felvarrható kis bronzlemezek, valamint nyakban hordható bronzcsüngők. Ásatásvezető: Kreiter Attila
