Horváth László - Frankovics Tibor szerk.: Régészeti feltárások az M7-M70 autópálya Zala megyei nyomvonalán (Zalaegerszeg, 2008)
M 7
79 Sormás - Török-földek 2002. április 03-16., 2002 június 19.-2003. szeptember 29. 2005. augusztus 29. - 2006 június 29. A lelőhely a tervezett nyomvonal terepbejárásakor vált ismertté, majd ezt követően az útépítést megelőző teljes felületű feltárás keretein belül kezdődött meg a kutatása 2002-ben. 4 ásatási évadban (2002,2003, 2005 és 2006-ban) összesen 53.198 m 2 összefüggő felületen 1260 objektumot és két nagyméretű, dupla körárok-rendszer részleteit tártunk fel. A nagy kiterjedésű őskori lelőhely nyolc különböző régészeti korban is lakott volt, ezek közül a legfontosabb a neolitikus Sopot és a korai Lengyeli kultúra idején létesített telepek, ill. a két körárok-rendszer. Magyarországon először sikerült neolitikus körárkokat ilyen nagymértékben feltárni: az I. sz. (kisebb) körároknak majdnem a felét tártuk fel, de a II. sz. nagyobb körároknak is kiszerkeszthető a formája a kiásott részek alapján. Ez utóbbi a maga megközelítőleg 280 m-es átmérőjével a Közép-Európában jelenleg ismert késő neolitikus körárkok közül az egyik legnagyobb. Az I. sz. körárok átmérője 160 m. Sormás-Török-földek az egyetlen ismert lelőhely, ahol a Sopot és a korai lengyeli kultúra árokrendszerei együtt kerültek elő. A lengyeli kultúra Sormás-Török-földeken feltárt körárka noha az egyik legkorábbi - már a kialakult, szabályos körárok-formát mutatja. A feltárt telepobjektumok nagy része hulladék- vagy anyagnyerő gödör, ill. házakhoz tartozó szerkezeti elemek. Házrészleteket és teljes házalapokat is sikerült feltárnunk. Az ezekhez tartozó cölöplyukak különböző méretűek, alakjuk szabályos kör vagy egyik végükön lemélyülő ovális; továbbá tartószerkezetek nyomai lehetnek egyes nagyobb, piskótaalakú gödrök is. A hulladékgödrökben másodlagosan előforduló paticsok utalnak a tapasztott falú házak meglétére. A házak hossztengelye E felé tájolt. A házak É-D-i irányításának sokkal inkább szakrális, semmint gyakorlati okai vannak; ennek a szokásnak a korai neolitikumig visszanyúló hagyományai vannak a Kárpát-medencében. A feltárandó terület keleti végén, a Mántai-patak völgyére lefutó meredek lejtőn és annak lábánál egy korai neolitikus telep (Star cvo-kultúra) szórtan elhelyezkedő objekmmait találtuk meg. Ezek többnyire hulladékgödrök, kevés leletanyaggal, továbbá egy munkagödör, tüzelőhellyel. A leletanyag mennyiségét mutatja, hogy 40 798 db kerámialelet került selejtezés után beleltározásra. Főbb lelettípusok: 1. Festett kerámiák, melyek nagy része vörös és sárga festésű. Ezek többnyire nem használati tárgyak, egy részük nyilvánvalóan presztízs-árú volt. 2. Figurális plasztika: idolok; ember alakú edények, állat alakú plasztikák. 3. Nagyon sok a kiegészíthető edényforma; a házikerámiákból megismerhető egy-egy háztartás teljes edénykészlete. Gyakoriak az agyagkanalak és a figurális fogókkal díszített fedők. Minden edényformának van miniatürizált változata is. 4. A kőeszközök közül külön említést érdemelnek a pattintott nyílhegyek is. A csontanyag elenyésző mennyiségű, feltehetőleg az agyagos talaj pusztította el a csontok nagy részét, így különösen fontos az a néhány embertani lelet, melyet a körárkok különböző szakaszaiban sikerült feltárnunk. Ásatásvezető: Fekete Csanád, P. Barna Judit, Száraz Csilla
