Horváth László - Frankovics Tibor szerk.: Régészeti feltárások az M7-M70 autópálya Zala megyei nyomvonalán (Zalaegerszeg, 2008)

Bevezető

BEVEZETŐ RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK AZ M7-M70 AUTÓPÁLYA ZALA MEGYEI NYOMVONALÁN A zalai régészet eddigi legnagyobb vállalkozása fejeződik be napjainkban. Az 1999 őszén megkezdett ásatássorozatnál összesen 58 helyszínen végeztünk régészeti feltárást az autópálya építését megelőzően illetve építése közben. A régészeti ásatá­sok költségeit törvény szerint a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. állta. A Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága és a beruházó közötti első szer­ződéskötésre 1999 nyarának végén került sor. Első feladatunk az volt, hogy az M70 22 km-es szakaszát, mely Letenyétől Tornyiszentmiklósig tart, 2001. augusztus végéig adjuk át az építtetőknek, míg az M7 autópálya hasonló hosszúságú Letenye­Sormás közötti részének régészeti kutatását 2003 augusztus végéig fejezzük be. A két szakaszon egyszerre kezdtük el a munkákat, a régészeti feltárásokat minden lelőhelyen a határidőre sikerült befejeznünk. 2003 nyarán a beruházó megbízott bennünket a Sormás-Zalakomár (Zala-Somogy megyehatár) szakaszon található régészeti lelőhelyek feltárásával, majd 2005 nyarának végén a Becsehely­Nagykanizsa keleti csomópont közötti szakasz pótkisajátítási területein található régészeti lelőhelyek ásatásaival is. Nagykanizsa-Zalakomár közötti területeken a munkák 2007 tavaszán fejeződtek be. A Becsehely-Nagykanizsa keleti csomópont valamint a Nagykanizsa-Zalakomár közötti szakaszon a pótkisajátítási területeken több lelőhelyen az útépítéssel párhuzamosan dolgoztunk, néhány helyszínen még 2008 nyarán is. A régészeti lelőhelyeket hagyományos terepbejárással derítettük fel, de kiegészítet­tük más információkkal (légifotó, geofizikai felmérés) is. 2003 áprilisában megkezdődött az M70 Letenye-Tornyiszentmiklós és az M7 Letenye-Becsehely, majd 2005 áprilisában az M7 Becsehely-Nagykanizsa keleti csomópont illetve 2007-ben a Nagykanizsa-Zalakomár közötti útszakaszok kivitelezése. Az építések során több olyan régészeti lelőhely került felszínre, melyet a rendelkezésünkre álló módszerekkel előre nem tudtunk jelezni. Ezeken a területeken az autópálya építése közben, a kivitelezési munkákkal párhuzamosan végeztük el a leletmentő ásatá­sokat. Munkánk nagyságát mutatja, hogy összesen 549.799 m 2 nagyságú régészeti terület feltárásáról van szó. Ez eddig soha nem tapasztalt mennyiségű és rész­letességű információhoz (településszerkezet, településeken belüli munkamegosztás, stb.) juttatott bennünket. A lelőhelyek kora széles, az újkőkortól a középkorig terjed, de mindegyiknek van valamilyen sajátossága, ami a kutatás számára alapvető fontosságú. Külön említésre méltó, hogy 7000 évvel ezelőtti újkőkori, erődített települések sora került felszínre. Több rézkori, bronzkori, kelta és római kori település, népvándorlás kori és 11-13. századi Árpád-kori falvak objektumait, településrészleteit sikerült napvilágra hozni, feltárni. A rendkívül nagyszámú lelet feldolgozása és dokumen­tálása, valamint raktározása a becsehelyi illetve 2007-től a gellénházi ásatási központban történt. A dokumentációkat a törvényben és rendeletekben előírtak sze­rint mindig határidőre, naprakészen sikerült teljesítenünk. A régészeti bázisokon folyamatos munkavégzéssel 10 főből álló kerámia restaurátor műhely is működött. A feldolgozó munkát modem digitális technikával külön csoport is segítette. A leg­nagyobb intenzitáskor 50-60 múzeumi munkatárs (cserépmosótól a régészig), kb. 150-180 fő ásatási munkás, és számos munkagép tevékenykedett. Külön említésre méltó, hogy a hatalmas feladatnál, szinte kizárólag, zalai régészek voltak az ásatásvezetők, megbízásunk alapján csak egy kisebb töltésanyag bánya kitermelés előtti régészeti feltárását végezte el az MTA Régészeti Intézete. A feltárásokon konzulensként Kalicz Nándor segítette a munkát. A természettudományos vizs­gálatokat a Magyar Természettudományi Múzeum és a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszéke végezte el. Az antropológiai vizsgálatokat Tóth Gábor készítette. Fiatal munkatársaink legtöbbje itt szerzett ásatási és feldolgozási szakismeretet és tapasztalatot. Az elmúlt években úttörői voltunk a modem technika és eszközeinek hazai régészeti felhasználásában, így a nagyfelületű ásatások során jelentős tapasz­talatokat szereztünk a modem archeológiai megoldások és alkalmazások terén. Az évtizedes munka során összekovácsolódott és ma is összetartó kollektívából sokan ma már másutt kamatoztatják az itt megszerzett ismereteiket, szolgálva a magyar régészet és örökségvédelem ügyét. Már eddig is több tanulmány és előadás született a feltárások egyes eredményeit bemutatva itthon és külföldön, de az előkerült hatal­mas mennyiségű ismertanyag közzététele még több évtizedes munkát ad kol­légáinknak. Horváth László - Frankovics Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom