Kovács Zsuzsa: Göcseji Falumúzeum. Kiállításvezető (Zalaegerszeg, 2008)

MÚZEUM SZÜLETIK 1968-ban, a magyarországi szabadtéri múzeumok közül elsőként nyitotta meg kapuit a Göcseji Falumúzeum Zalaegerszegen. Nagy szenzációnak számított, hogy a külföldi példák után végre Magyarországon is felépülhetett egy sza­badtéri gyűjtemény. Éppen ezért a múzeumnyitás előtt cikkeztek az új látvá­nyosságról a helyi és az országos újságok. A Magyar Televízió esti filmhíradója több alkalommal is tudósította a nézőközönséget az épülő, majd az elkészült múzeumi faluról. A Göcseji Falumúzeum területének birtokba adása 1964. szeptember 24-én Az ország legarchaikusabb tájegysége A városközponttól nem messze, a Zala folyó holtágának területén kapott helyet az új kiállítás, amely a Zala megyei Göcsej 19. századi népi építészetét, az itt élő parasztemberek életét, korabeli életmódját hivatott bemutatni. Göcsej egészen a 20. század közepéig, amikor elkezdődött a műutak építése, majd megindult a rendszeres buszközlekedés, szinte érintetlen elzártságban létezett. Ez a sajátos helyzet konzerválta a települések szerkezetét, a hagyományos építési módokat, a porták építményeinek formáját, elrendezését, velük együtt pedig a gazdálko­dást és az életmódot is. Az 1950-es években a falvakban nem volt ritka a zsúpos ház, sőt álltak még az egészen archaikus, a korábbi századok építészetére jellemző kémény nélküli, füstöskonyhás házak is. A valósággal mozdulatlanná

Next

/
Oldalképek
Tartalom