Kovács Zsuzsa: Göcseji Falumúzeum. Kiállításvezető (Zalaegerszeg, 2008)

GÖCSEJI FALUMÚZEUM A füstösházhoz az eddig felsoroltakon kívül egy kisebb fedett szín és egy istálló is tartozik, ahol a baromfik részére elkerítettek egy kisebb részt. A ház szó finnugor örökségünk része, jelentése lakóhely. A szó alakja évszázadokon keresztül szinte változatlan, de mindeközben a benne foglalt építmény nagy fejlődésen ment át. Eleinte a ház a fallal kerített, tetővel ellátott építményt jelöli, ami később konyhával, kamrával, majd szobával bővül. Ekkor egyes helyiségek megnevezésére már külön szót használnak, a ház pedig épület jelentést vesz fel. A felsőszenterzsébeti ház a kamrákkal bővült füstöshelyiséget mutatja be, a falumúzeum többi épülete pedig már szobával, vagyis füsttelen helyiséggel rendelkező házfejlődést képvisel. A következő állomás a házak teljes füsttelenítése, a konyhák kéményekkel való modernizálása volt. 28. KÁSTU Kástut, vagyis a háztól külön álló éléskamrát és tároló helyiséget különböző nevekkel illetik a göcsejiek. Hívják kástinak, kástilnak és kásténak is. Az emeletes kamrák felső, száraz részét használják éléstárként, és itt tartják a gabonát, a húst és a bort, az alsó rész pedig a gazda szerszámoskamrája. A kisebb gazdasági eszközöket, a szerszámait és a faragószékét tartja itt. Ha a kástunak van pitvar része, ott áll az eke, a taliga, és egy-két gyakran használt nagyobb szerszám. A kástunak földszintes és zsúpos változatai is elterjedtek voltak ezen a vidéken. Az egyszintes és az emeletes építmények nemcsak Göcsejben, hanem a vele szomszédos Vas megyei Őrségben is megtalálhatók voltak. Az 1960-as évekre azonban, amikor a múzeum épült, Zala megyében már egyetlen kástu sem állt, így egy régi kustánszegi kamra felmérési rajzai alapján, rekonstrukció formájában építették fel a múzeumi példányt.