Kovács Zsuzsa: Göcseji Falumúzeum. Kiállításvezető (Zalaegerszeg, 2008)

KIÁLLÍTÁSVEZETŐ és eredeti szerepét már nem tudta betölteni, új funkciót kapott a gazdaságnak abban a részében, ahol erre szükség volt. Például az egykor díszes, de megkopott, vagy megrongálódott szobai tálasok így kerültek a kamrába, a padlásra, az elhasználódott bútordarabok pedig a hegyi pincékbe. 12. KÁVÁSI KEREKES KÚT A kávási porta udvarán a göcseji kutaknak egy újabb típusa, a kerekes kút látható. A kútba a vödröt egy láncon, a kerék tekerésével egészen mélyre le lehetett engedni, hogy friss, tiszta vizet húzzanak fel. Ezért ilyen kutakat általában ott ástak, ahol mélyről fakadt a víz. A kúthoz zsúpból készült nyeregtetős, fából épült kútház tartozik, ami jó szolgálatot tett, ha esős, hideg időben kellett felhúzni a több vödörnyi vizet. 13. CSÖDEI PÁLINKAFŐZŐ KUNYHÓ Látványos épülete az udvarnak a hétszögletes pálinkafőző kunyhó, amit az 1800-as évek végén épített egy ügyes kezű parasztember, aki ugyan nem volt ács, de jól értett a fa megmunkálásához. A faanyagot elbontott boronapajtájából használta fel. Göcsejben sokféle gyümölcs megtermett, ennek egy részét nyersen fogyasztották, más részét az állatoknak adták, a maradékot pedig feldolgozták. Sok gyümölcsöt megaszaltak, a körtéből ecet készülhetett, az almából pedig bor. A szilvát és a barackot mindig pálinkának főzték ki, aminek egy részét elfogyasztották, de nagyobb részét eladták. A pálinkát a gazdák maguk, a saját szekerükön vitték eladni. Volt, aki egészen Győrig is elment, mert a göcseji pálinka messze földön híres volt. A falumúzeumi pálinkafőző egészen 1914-ig működött. Eredeti helyén az egyetlen volt a faluban, így annak idején többen is oda hordták a gyümölcsöt kifőzni. Az volt a szokás, hogy, aki vitt magával fát is, amivel a katlant fűtötték, annak ötödében főzték a pálinkát, azaz 4/5 részt kapott ő, 1 /5 részt, aki főzte. Aki pedig nem szolgált fűtőanyaggal, annak harmadában, vagyis 2/3 részt kapott ő, 1/3 részt pedig a főző. Az I. világháború alatt összegyűjtötték a rézedényeket a faluban, a pálinkafőző rézüstjét is elvitték, ezért nem üzemelhetett tovább, hanem kamraként használták.