Kovács Zsuzsa: Göcseji Falumúzeum. Kiállításvezető (Zalaegerszeg, 2008)

Az örvendetes eseményhez illően abrosszal terítették le az asztalt, amit hétköznapokon csak csupaszon használtak. íróeszközöket is készítettek rá, hiszen először is a fiatalok házasságba vitt vagyonáról kell megírni a megállapodást, vagyis a móring levelet. Ha meg tudtak egyezni a kérők és az apa, áldomást ittak a fiatalok egészségére és a szerencsés házasságra. A szerződéshez azonban nemcsak a fiú fedte fel vagyonát a lány családja előtt, hanem elvárták ezt fordítva is. Megmutatták a kérőknek a lány tulipános ládában gyűjtött hozományát, hogy láthassák, mivel engedik el otthonról a menyasszonyt. Tulipános láda A kislányoknak szinte megszületésük pillanatától szőtte, varrta és hímezte az édesanyjuk a kelengyéjüket. Arra törekedtek, hogy mire férjhez mennek, minden a háztartásban szükséges textilnemű a lányok rendelkezésére álljon. Mintegy 150 évvel ezelőtt a kiállításban látható tulipános láda is kelengye tartására szolgált. A ^^^^^^^B felirata szerint 1860-ban Baksa Rozália vitte magával új otthonába. A ládát a családtagok megőrizték, és ahogy tudjuk, pontosan 100 évig, 1960-ig állt a szobában, és mindig ruhafélét tartottak benne.