„Sívó évek alján” Történetek az ötvenes évekből (Zalaegerszeg, 2006)

Csertán Ferenc: 20. századi zalai történet

CSERTÁN FERENC nyugatos rokonom. Mondtam, hogy ilyenek nincsenek, kuláknak azonban minket neveznek, jóllehet már egy hant földünk sincs. A behívásnál gyanús volt, hogy az ismerősök közül csak egyedül nekem kellett Pécsett jelentkezni. Előző este felültem az egyetlen oda közlekedő vonatra, hogy a reggeli jelentkezésnek eleget tehessek. Túlesve a Kanizsától rendszeres, sorozatos igazoltatásokon, úgy éjfél felé beültem a pécsi váróterembe. Azonnal belebotlottam egyik pannonhalmi iskolatársamba, Pethő Karcsiba, aki Győr környékén lakott. Ettől kezdve „káderezni" kezdtük az ott várakozó bevonulókat. Fél órán belül teljesen világos volt előttünk, hogy munkaszolgálatos alakulathoz kerültünk.

13 Reggel bevonultunk a Kieg.-re,

14 ahol nagy sumákolás fogadott a tisztek részéről; délután sikerült minket teherautóra rakva elindítani, akkor utánunk kiabálták: „Jó szerencsét elvtársak!" Még mindig nem tudtuk, hova visznek. Mire beértünk Komlóra, megeredt a hó, lágy, puha lepellel borítva be a szocializmus ezen vívmányát. Kökönyös városrészben, a bányatelep feletti felvonulási fabarakkokban helyeztek el minket, felettünk a Béta aknától szállító kötélpályával, amely rögtön az első napokban leszakadt. Nem volt zárt tábor, egy-egy épületben századnyi ember fért el. Az első tíz nap beöltözéssel, kopaszra nyírással, orvosi vizsgálattal telt el. Mindenki igyekezett valami ürüggyel előállni, amivel a mélyszinti munkára alkalmatlan lehet. Az orvosi zsűri kemény és öntudatos volt, így a bánya megúszására minimális volt az esély. Az 500 emberből a végén 100-at osztottak be „napszintes"

15 munkára. Ezek részben a bányánál, részben építkezéseken dolgoztak. Aláfestésként néhány, fegyveres alakulattól odavezényelt öregkatonát kaptunk - legfeljebb őrvezetői rangban - parancsnoknak, azért, hogy az ő szavukkal élve, embert faragjanak belőlünk. Ekkor találkoztam életemben először azzal a körülménnyel, amikor a butaság elszabadul. Fába szorult féregként üvöltöttek, közben atyáskodó lekezeléssel próbáltak minket dresszírozni, megosztani, mindenekelőtt azonban saját felsőbbrendűségüket elfogadtatni. Később hallottam csak arról, hogy ez a kasztrendszerű rétegződés a szovjet hadseregből származott, ahol több fölé és alárendelt réteg szolgálta az „oszd meg és uralkodj" elven a tisztek érdekeit. Szomorú valóságként kell azt is elismernem, hogy eleinte ez a megfélemlítési akció sikerrel járt. Szorgalmasan ugráltunk, 13 A munkaszolgálat nem hivatalos megnevezés, a politikailag megbízhatatlannak nyilvánított - С kategóriás - sorkötelesek fegyver nélküli katonai szolgálata, kényszermunkája. A „C honvédek" - az 1940ben létrehozott, zsidókat sújtó munkaszolgálat nyomán - magukat nevezték munkaszolgálato-soknak, muszosoknak. А С kategóriás zászlóaljakat a párt utasítására a Honvédelmi Minisztérium Vezérkara 05360/HVK. Hadkieg. 1951. sz rendelete nyomán állították fel. 14 Hadkiegészítő' parancsnokság, katonai közigazgatási szerv. 15 Az a munka, amit a bánya területén végeztek (elsősorban építőipari munka), de nem a bánya mélyén. 64