„Sívó évek alján” Történetek az ötvenes évekből (Zalaegerszeg, 2006)

Czeglédi Edit: Naplótöredék 1956-ból

NAPLÓTÖREDÉK 1956-BóL A „sapkakölcsönző" fiú egyre hosszabb időre kölcsönözte nekem a sapkáját, végül rájött, hogy neki nincs is arra szüksége. De jó, hogy vannak ilyen jószívű gyerekek a világon! Este sokáig sétáltunk a városban Rózsival. Elmesélte, hogy tegnap egy fiú megcsókolta. Szegény lány! Én nem is tudom, mit tettem volna a helyében! 1956. szeptember 15. Szeptemberben folytatódott a nyárias meleg. Uszodából jártam reggelenként az iskolába, s mindig friss, jókedvű voltam. Azt lehet mondani, hogy ezt a nyarat valósággal végignevettük. Otthon is történtek humoros dolgok. Például, Nagymama egy szép napon azt vette észre, hogy a szalonna, amit a padláson felakasztott - eltűnt. Kétségbeesve újságolta az esetet, mire Feri (az ikertestvérem) bevallotta, hogy az egészet ő ette meg, szépen, fokozatosan. - Dehát én azt azért rejtettem oda, hogy legyen mihez nyúlni! - érvelt türelmetlenül a Nagymama. Feri pedig csendben odaszólt nekem. „Jaj, most úgy kell röhögnöm"... Rögtön nekem is nevetnem kellett! Édesapám csak megpödörte a bajuszát és nyugtatta Nagymamát: - „Hát, éhes volt a gyerek. Nem történt semmi katasztrófa"... Azóta afféle családi szólásmondás lett a „legyen mihez nyúlni". Szegény Nagymama, mennyit dolgozik, örökké rohan, igyekszik a pénzt beosztani, megpróbál tartalékokat gyűjteni, de hiába, mi mindent fölfalunk. Nyár elején Édesanyám elutazott orosz tanfolyamra, Nagymamáék is elmentek Kőszegre, akkoriban én főztem. Egyik este Péter és András puskaport gyártottak, s beszórták kénporral a tűzhelyt. Én épp császármorzsát készítettem, és azt vettem észre, hogy annak is kénes szaga van. Nem is fejeztem be a pirítását, hanem zsíros kenyeret vacsoráztunk. Feri dolgozott és későn járt haza, ezért a lábos tetejére egy nagy halálfejes rajzot tettem és ráírtam: „Ne egyél belőle, puskaporos." Másnap Feri nevetve ébresztett bennünket: Jól ki akartatok tolni velem, ugye azt hittétek, hogy nem fogok enni a kedvenc ételemből. Hát, juszt is mind megettem. Nagyon is jó volt! Aggódva figyeltem ezután Ferit, de semmi baja nem lett. Kicsit meghízott az idén. 131