A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Basics Beatrix: Deák Ferenc ábrázolásai

BASICS BEATRIX ja.

58 Zichy Mihály pedig „Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben" című huszonegy kötetes sorozat harmadik, Budapestről szóló kötetében olyan - végül nem kivitelezett - címképet készített „A magyar nép" címmel, amelynek központi alakja Deák Ferenc lett volna.

59 A karikatúrák sora Szerelmey Miklós 1848-as Charivari-illusztrációival kezdődik, s csak a hatvanas évek közepén folytatódik, ekkor már főként a „Ludas Matyi", valamint a „Borsszem Jankó" gúnyrajzaival. Ezek olykor elítélően mutatták be Deáknak a kiegyezéshez vezető politikában betöltött szerepét; előfordult, hogy a magyar szabadság koporsóvivőjeként jelent meg. Halála évében a Borsszem Jankó rajzán Széchenyi és Eötvös fogadják a mennyországban Deákot. Homicskó Atanáz rajzai még 1906-ban is megjelenítették Deák alakját az akkor aktuális politikai karikatúrákon. A néhány, mára emlékhellyé lett Deák-lakóhely ábrázolás mindegyike könyvillusztrációként készült. A söjtöri és a kehidai kúriák, vagy a későbbi nyári tartózkodási hely, Pusztaszentlászló Tors Kálmán albumában jelent meg.

60 „Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben" XIII. kötete számára Moreili Gusztáv készítette el a Kehidát bemutató fametszetet. Kivételnek tekinthető a pesti állandó tartózkodási helyét ábrázoló lap, Rudolf von Altnak az 1850-es évek elején kiadott látképsorozatából.

61 Deák Ferenc nagyapja, Deák Gábor 1765-ben vásárolta meg a vármegyétől a söjtöri birtokot az azon álló régi laktanyával együtt; ezt átalakítva építették föl a kastélyt. A közepes méretű nemesi birtokhoz szántók, kertek, szőlők, rétek, legelők és erdő tartozott; az épületek közül a régebbi egyszintes, a később épített pedig kétszintes volt. Az utóbbiban lakott idősebb Deák Ferenc és Sibrik Erzsébet három élő gyermekével, Antallal, Jozefával és Klárával. Az emeleten és a földszinti részen egyaránt négy-négy szoba volt található. Széli Kálmánné Vörösmarty Ilona emlékirataiban megemlítette, hogy a legnagyobb szoba falait a hét vezért ábrázoló falképek díszítették. Itt volt látható a falba építve, mázas cserépből formázva a még I. Lipót által 1665-ben adományozott családi címer. Deák Ferenc valójában a kisebbik házban született, mert a kastélyépületen éppen javítási munkálatok folytak. A születésekor anyját elvesztő gyermeket Zalatárnokra küldette apja, mások gondjaira bízva. Apja is hamarosan elhagyta a házat, s később a család Kehidán élt. A házról egyetlen ábrázolás volt sokáig ismert, a Tors Kálmán-féle album tizenhatodik oldalát illusztráló fametszet. Ezen a birtok mindkét épülete jól látható. A Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka által néhány évvel ezelőtt megvásárolt kisméretű festményen más nézetből ugyan, de hasonlóképpen mindkét épület látható, fákkal övezve és réttel körülvéve; baloldalt kis templom tűnik fel. Az előtérben fonott sövénykerítés, rajta kapu. Előtte két ember 59 Zichy Mihály, olaj, papír, 54 x 44 cm, Petőfi Irodalmi Múzeum lt.sz.: 57.533.1. 60 MTKCS Kézikönyvtár, 354. 61 Rudolf von Alt, színes litográfia, 18,3 x 25,9 cm, lt.sz.: T. 4030 110