A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Németh József: Deák Ferenc személye a magyar irodalomban

Németh József Deák Ferenc személye a magyar irodalomban Születésének kétszázados fordulóján aligha vitatja bárki is, hogy Deák a 19. századi magyar történelem legnagyobb alakjai közé tartozik, s Széchenyi Istvánnal, Kossuth Lajossal együtt sorsfordító szerepük volt a modern Magyarország létrehozásában. Épp ezért látszólag ellentmondásnak tűnik, hogy hármuk közül Deák jóval ritkábban vált nagy irodalmi alkotások hősévé, szereplőjévé. Széchenyi mindössze 27 éves, legfeljebb apja múzeumalapító gesztusáról és saját szerelmi kalandjairól híres, amikor Horváth Ádám már verssel üdvözli, halálakor többek közt Arany János ódája búcsúztatja. A 20. század közepén olyan egymástól eltérően gondolkodó írók, mint Németh László és Eörsi István írnak drámát az öreg Széchenyiről, születése 200. évfordulóján a magyar irodalom akkori nagy öregje, Keresztury Dezső versben idézi fel alakját. Ő a főszereplője a mindmáig legnagyobb költséggel elkészült magyar filmnek is. Romantikus, színes, talányos egyénisége, reformkori kezdeményező szerepe, sokoldalúsága, figyelmet keltő akciói, a Magyar Tudós Társaság látványos megalapítása, évtizedes döblingi visszavonulása, máig is többször kétségbe vont öngyilkossága mind-mind az irodalom témájául kívánkozik. 1848-49-ben nem egészen egy évig állt az események középpontjában az akkor 31 esztendős Görgey Artúr, s e rövid ideig tartó szerep Vörösmartyt, Bajzát, Illyés Gyulát, Németh Lászlót, Féja Gézát ihlette versekre, drámára, regényre. Rövid, de sorsdöntő történelmi szereplését követően még 67 évig élt, s nemcsak irodalmi, hanem történettudományi és politikai megítélése is többször - Deákénál is látványosabban - megváltozott. Kossuth Lajos évtizednél hosszabb, országos figyelmet keltett közéleti tevékenysége csak később kelti fel az elismert literátorok érdeklődését. A század első kétharmadában inkább csak a népköltészet hőse, s elvétve maradandó irodalmi alkotások témája. 1847-ben mindössze a tisztes szándékú, de szerényebb tehetségű, a Hiador álnéven publikáló Jámbor Pál köszönti verssel. 1851-ben német nyelvű, méltán feledett regényt írnak róla. 45 éves távolléte azonban az elvesztett lehetőségek jelképévé emelte, pátriárkái életkora a nemzet apa-mítoszának táplálója lett. A Kossuth-nóták ihletője, a ponyvák gyakori témája, szinte népmesei alak. A 20. században válik igazán fontos művek hősévé. Halálának évfordulójára Ady Endre is verssel emlékezik, Illyés Gyula a Fáklyaláng főszereplőjeként idézi alakját, Cseres Tibor életrajzi regénye pedig (a fiatal Kossuth némely botlásának említése miatt) számottevő vitát is kavart. Legutóbb egy - ezúttal angol - írói nevet használó magyar regénytermelő Kossuth magánéletének titkaival kecsegteti könyvének remélt vásárlóit. 131