A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Kiss Gábor: Deák Ferenc tisztelete Zala megyében

Kiss GÁBOR Pi' Ь°8У m csüggedjek, s öröm érzéssel tölti el keblemet annyival inkább, mert azon megyétől származik, mely szülőföldem, melyhez életem legszentebb emlékei kötnek. " 28 Az 1861-es országgyűlés nem volt sikeres, hiszen az uralkodó elutasította a magyar törekvéseket; a Deák által megfogalmazott feliratok (különösen a második) azonban olyan egyértelműen és méltóságteljesen fejezték ki a törvé­nyességet és az önállóságot óhajtó közakaratot, hogy azt még az emigrációban tevékenykedő Kossuth Lajos is elismerően nyugtázta. Deák Ferenc ekkor ért népszerűsége csúcsára, s ez az óriási erkölcsi tőke elég volt arra, hogy - mintegy a nemzet képviseletében - sikerre vigye a kiegyezési tárgyalásokat. A lelkesedés Zala megyét is elérte, és a vármegye 1861-ben határozatot hozott egész alakos képének megfestetésére. A feladattal Györgyi (Griegl) Alajost bízták meg, aki a következő évben el is készült a képpel, melyet 1866-ig Koppány Ferenc házában őriztek, s akkor vitték át a vármegyeházára. Zala megye hölgyei egy igen kedves ajándékot, egy dúsan díszített széket készíttettek számára, háttámláján a felirat­tal: „A Haza Attyának". (Alul pedig: „Zala megye hölgyeitőr.) A széket Deák haláláig használta, ma is megvan, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múze­uma őrzi. 29 A Deák-portré jelenleg a zalaegerszegi közgyűlés dísztermét ékesíti. 1865-ben Balatonfüreden egy újonnan kialakított sétányt neveztek el róla, mely 1957-ig viselte Deák Ferenc nevét (jelenleg Rabindranath Tagore sétány). A kie­gyezést követően pedig, 1868-ban Keszthely mezőváros közönsége egy díszal­bummal ajándékozta meg Deák Ferencet. A köszöntő szövegét az elsők között Bogyay Lajos is aláírta; róla köztudott, hogy az önkényuralom idején ő volt a cs. kir. megyefőnök. Tempora mutantur... 30 Érdekes szerep jutott Zala megyének a kiegyezés előkészítése idején is. Deák Ferenc - ahogy említettük - Pesten lakott ugyan, de az év egy részét (álta­lában májustól októberig) szülőföldjén, a Söjtör szomszédságában lévő Pusz­taszentlászlón töltötte. Klára nővére 1859-ben elhunyt, de Oszterhueber József házában Deáknak mindig volt helye. Az 1861-es események után következő „provizórium" néhány év alatt bebizonyította, hogy az abszolutisztikus, centra­lizált birodalmi kormányzás hosszú távon nem működik, s a külpolitikailag szo­rongatott helyzetben lévő Habsburg monarchiának égető szüksége van a belső stabilitásra. A magyarok első számú képviselőjének tekintett Deák körül egyre nagyobb lett a mozgolódás, mindegyik oldal vele akarta egyeztetni álláspontját. Deák soha nem ment a tárgyalások elébe - élte életét a megszokott ritmusban, így partnereinek is hozzá kellett alkalmazkodniuk. Ha kijött a jó idő, otthagyta az Angol Királynő szállodát, és elutazott Zala megyébe, mondván, ha akarnak tőle valamit, úgyis megtalálják. S valóban, a hatvanas években Pusztaszentlászlón megfordultak a császár küldöttei ugyanúgy, mint a későbbi kormány legjelesebb tagjai: Andrássy Gyula, Wenckheim Béla, Lónyay Menyhért, Horváth Boldizsár. 28 U.o. 29 A széket ld. „... A mi megmarad, fordítsa jó czélokra." 474. p. 30 Az album a BTM Kiscelli Múzeuma tulajdona. 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom