A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)
Kiss Gábor: Deák Ferenc tisztelete Zala megyében
DEÁK FERENC TISZTELETE ZALA MEGYÉBEN magát az első vonalbeli politizálástól - ám a politika nem engedte elbújni. Az országgyűlésben nagyon hiányzott egy hozzá mérhető vezéregyéniség; erre célzott Kossuth Lajos, mikor azt írta Wesselényinek: „Izraelben zavarodás van". Ezt ő Deák ott nem létének tulajdonította; miután a királynak szánt feliratot sem tudták megszerkeszteni, az országgyűlés küldöttsége titokban Kehidára utazott, és ott írták meg a szöveget Deák irányításával! 21 A radikalizálódó reformerek összefogását azután egyre inkább Batthyány Lajos és Kossuth Lajos vette kézbe - Deák Ferenc pedig Zalában élt, külföldön és belföldön utazgatott. A tisztelet azonban, amely körülvette, nem csökkent - így 1845-ben, az ő kezdeményezésére 220 zalai nemes önként elvállalta az adófizetést; támogatta a Védegylet zalai fiókjainak szervezését, melyért viszont Széchenyi István haragudott meg rá, és nagy hírlapi háborúba kezdett ellene. Deák kitért a Széchenyivel való vita elől; kehidai házában fogadta viszont a szabadelvű reformerek vezérkarát 1847-ben, és hathatós közreműködésével elkészült a liberális politikai program, az Ellenzéki Nyilatkozat. 22 A megyei rendek ismételten őt szerették volna az 1847-ben megnyíló országgyűlésbe követüknek jelölni, ám ezt elutasította. Néhány hónap múlva azonban ismét felszikrázott körülötte a levegő, s ennek hatása alól már nem vonhatta ki magát. Igazságügyminiszter és képviselő' 1848 márciusában, a bécsi forradalom hatására a pozsonyi országgyűlésen is felgyorsultak az események. Batthyány Lajos, a felsőtáblai ellenzék vezére azonnal levelet írt Deáknak, amelyben Pozsonyba hívta, mert ő volt az, akire a leginkább támaszkodni szeretett volna. A vármegye is megmozdult az események hírére, és keresték Deákot, hogy vállaljon követséget (mindkét megválasztott zalai követ azonnal felajánlotta lemondását Deák javára). Deák éppen Zalaegerszegen tartózkodott, és félretéve minden korábbi kifogását, a „becsület és a kötelesség" parancsának engedelmeskedve azonnal Pozsonyba indult. A megyegyűlés - Csúzy Pál lemondását elfogadva - távollétében választotta meg követnek, s utána küldte mandátumát. Ekkor ő már a koronázóvárosban hüledezett a törvényalkotás sebességén, de gyorsan beletalált a tennivalókba, s hamarosan az első felelős magyar kormány tagjaként, mint igazságügyi miniszter levelezett földijeivel. Kinevezését - a kortársak feljegyzései szerint - óriási lelkesedés fogadta; Batthyány Lajos is elsősorban rá támaszkodott a kormányzati munkában (Deák tiszte volt pl. helyettesíteni a távollévő miniszterelnököt). Miniszteri tevékenységét ugyancsak alaposan feltárta és értékelte már a történeti kutatás; 23 az iránta érzett tisztelet újabb megnyilvánulásaként lehet elkönyvelni, hogy a júniusi népképviseleti - országgyűlésre több választókerületből is kapott felkérést man21 Ferenczi i. m. 395., 402. p. 22 Az Ellenzéki Nyilatkozat és a kortársak. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 1998.118 p. 23 ld. A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere. [Zalai Gyűjtemény. 43.] Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 1998. 323 p. 85
