A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Kiss Gábor: Deák Ferenc tisztelete Zala megyében

DEÁK FERENC TISZTELETE ZALA MEGYÉBEN kortársak, akik kimondva-kimondatlanul is ily módon erősítették meg a „haza bölcse" képet a közvélemény szemében. Deák Ferenc - ahogy már utaltunk rá - soha nem élt vissza óriási politikai befolyásával, és soha nem húzott anyagi hasznot sikereiből; ugyanakkor, a maga módján (elveit nem feladva) segítőkész volt nemcsak rokonai, hanem bármilyen hozzá forduló irányában is. Ez a magatartása ugyancsak növelte tiszteletét, melyről summázatként elmondható, hogy a magyar történetírás egyik toposzává vált. Deák legfontosabbnak ítélt politikai tette, a kiegyezés megítélése az idők során sokat változott: a XIX. század második felében, a fellendülés évtizedeiben dicsőítették, az első világháború után viszont egyre kritikusabban viszonyultak hozzá - különösen Németh László, majd később Bibó István is a magyarság, Magyarország tragédiájának tekintette a létrejött kompromisszumot. Érdekes paradoxon, hogy Bibó ugyanakkor tisztelettel viszonyult Deákhoz, és elismerte nagyságát.

4 Igazán rosszat a (vulgár) marxista történetírás sem tudott Deákról írni, bár az ellene megfogalmazott „vád", hogy megalkuvó volt, az 1950-es években a legsúlyosabbak közé tartozott (v. ö. munkásáruló szociáldemokraták stb.). A dilemmát a történetírás úgy oldotta meg, hogy - nem írt róla. Az 1970-es évekig szinte teljesen üres a bibliográfiája; csak a magyar politikában megjelenő reformfolyamatok tették lehetővé, hogy Deák Ferenc élete és munkássága ismét a történetírás tárgyává lehessen. * Deák Ferenc alakja különleges helyet foglal el a Zala megyeiek emlékezetében. Számon tartják, mint országunk egyik kiemelkedő politikusát, jelentős történelmi személyiségét - de ezen a „köteles" tiszteleten túl számos helység őrzi féltőn emlékét, intézmények viselik a nevét, szobrai, emléktáblái, róla elnevezett utcák, terek találhatók megyeszerte. Ennek a szoros kapcsolatnak, kitüntető figyelemnek, melyet szülőföldje tanúsít a „haza bölcsének" alakja iránt, nemigen akad párja országunkban, csak a legkiemelkedőbbeknek adatik meg, de talán nekik sem ilyen széles körben, mint ahogy Deák esetében látjuk. A jelenség okait minden bizonnyal Deák életének és politikusi pályafutásának jellegzetességeiben kell keresnünk. Ahhoz, hogy országosan ismert politikus lehessen, először Zala megyében kellett megszereznie a közvélemény támogatását; emberi nagyságára vall, hogy ezt később is csak politikai elképzeléseinek megvalósítására használta fel, és a pályafutását elindító, egyengető szülőföldről mindig a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. Nemcsak ő köszönhetett sokat Zala megyének; a megye az ő tevékenységének is köszönhetően lett országosan ismert és elismert helye a reformpolitizálásnak. Az ő révén ment át a köztudatba az addig ismeretlen falvak, Söjtör, Kehida, Pusztaszentlászló, Zalatárnok neve, s a városoké, ahol tanult vagy dolgozott. Itt van tehát annak a különleges kapcsolatnak a gyökere, amely Deákot és Zala megyét összefűzi; s ez a viszony számos tanulsággal szolgálhat, a mai kor emberének is. 4 Deák Ferenc. Vál. szerk. Mohar András. Bp. 1998. 41-43. p. (Magyar szabadelvűek) 79