A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Zakar Péter: Zala megye vértanúja: Gasparich Kilit

ZALA MEGYE VÉRTANÚJA: GASPARICH KILIT Marcián ferences szerzetes 1881-ben egy század gyalogságról és némi tüzérségről tett említést a kivégzés helyszínén, ez utóbbi megállapítása azonban túlzásnak tűnik.

96 Amíg a vesztőhelyhez szállították, Gasparich folyamatosan imádkozott a mellé kirendelt pappal együtt. Nem kísérelt meg az egybegyűltekhez beszédet intézni, mindössze a körülötte állóknak mondott annyit az előkészületek befejezését követően: „ Uraim, ajánlom magam. " Къ összegyűltek között voltak, akik azt hangoztatták, hogy a kivégzett nem volt gonosztevő, s a csendőrség annak sem örült, hogy Gasparich pap társai még az utolsó pillanatban is megpróbáltak kegyelmet kérni az elítélt számára.

97 „Most ott nyugszik a városon kívül, a Nagyszombat felé vezető országút mellett balról, körülbelül a kis erdő irányában..." - írta 1883-ban Strasszer Marcián ferences atya a Pesti Naplóban, Piry Cirjék János ferences szerzetes feljegyzései alapján. A es. kir. hatóságok nemhogy kegyelmet nem adtak az elítéltnek, de még eltemetését sem engedélyezték akárhol, csak a kivégzés helyszínén.

98 Ott nyugszik ma is, jeltelen sírban, kivégzésének helyszínén. Ugyanakkor Gasparich még halála napján is rémületet idézett elő az udvarban. Rückstuhl altábornagy a kivégzés napján külön futárral jelentette Kempen altábornagynak, hogy Gasparich utolsó óráiban bevallotta egy jelen lévő apátnak, miszerint ő, mint demokrata hal meg, aki nem vállal részt az uralkodók - köztük Ferenc József - tervezett meggyilkolásából." Gasparich Kilit emlékét a kiegyezés után sem felejtették el Zala megyében. 1894. szeptember 8-án ünnepélyes keretek között leplezték le Perlakon a számára emléket állító márvány obeliszket, Tersztenyák Bódog nagykanizsai kőfaragó művét. Tóth Sándor igazgató ünnepi beszédét követően Kelé György szavalta el saját alkalmi ódáját, majd Glavina András horvát nemzetiségű földműves idézte föl - anyanyelvén elmondott beszédében - a vértanú pap életútját. Gasparich Vince, az áldozat unokaöccse a család nevében mondott köszönetet a muraközi magyarság kegyeletéért, végül pedig Málék István bíró a város nevében birtokba vette az emlékművet. Az ezt követő banketten Skrobánek Florid ferences tartományfőnök idézte fel az elhunyt érdemeit. Ugyanezen a napon Gasparich cirkovlyáni szülőházán is emléktáblát helyeztek el. Az 1918. december 14-én Perlakra betörő szerb-horvát csapatok lerombolták Gasparich Kilit ferences szerzetes márvány obeliszkjét, s a szülőházra elhelyezett emléktábla sem élte túl az impériumváltást.

100 Gasparich emlékét Magyarországon a szocializmus sem tudta teljesen kitörölni az utókor emlékezetéből, igaz, ehhez a lánglelkű szerzetes szocialista 96 Strasszer Marcián: Egy elfeledett vértanú. In.: PN 1881. augusztus 4. 213.sz. 97 Podolsky - A katonai és polgári kormánynak. Pozsony, 1853. szeptember 2. MOL D 4 3. kútfő 62. tétel. fol. 164-165. 98 Strasszer Marcián: Egy elfeledett vértanú. In.: Pesti Napló, 1881. augusztus 4. 213.sz. Hermann Egyed: A magyar katolikus papság az osztrák katonai diktatúra és az abszolutizmus idejében. Gödöllő, 1932. 73-74. 99 Das Tagebuch des Polizeiministers Kempen von 1848 bis 1859. Hrsg. Mayr, Josef Kael. Wien, Leipzig, 1931.301. 100 Haller 1933. 4., 38., 1848/1849. Történelmi Lapok 1893. júl. 1140., ill 1894. szept. 15164. 31