A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Zakar Péter: Zala megye vértanúja: Gasparich Kilit

ZAKAR PÉTER sertéseiket hizlalják. Az én házamban egy őrnagy lakik, 40 darab sertést hajtatott udvaromra, s kukoricámon hizlalja; ha csak eddig ő is el nem űzetett. Újoncozni akartak Muraközben, de nem boldogultak. "

58 Nemegyei egységét 1849 februárjában a szegedi hadosztályhoz kapcsolták, s ezzel együtt Gasparich is a Tisza parti városba érkezett. 1849. február 20-án kelt levelében Batthyány Kázmér főispánt értesítette a legfontosabb horvátországi és ausztriai fejleményekről. Saját terveiről is említést tett: „Jó lenne, ha az ember most valahogy át tudna hatolni Muraközbe, s Zala megyébe, én nem sokára megpróbálom, mire Kossuth Elnök úrnak nyílt rendeletét ki is kérem, kérem tisztelt Foispány [sic!] urat, szíveskedjék őt ennek mihamarabbi elküldésére személyesen is fölszólítani; tudja Foispány úr én nem irtózom semmi fáradtságtól, én éltemet szívesen föláldozom honomnak, nem félek semmi veszedelemtől, hazámért többször tettem már ki magamat már eddig is a veszedelemnek, én megyek örömmel Muraköz felé, mert lelkemben látom közéig az időpont, midőn ott tevékenységemnek mező nyílik, melyen sokat használandhatok hazámnak. "

59 E szép tervek azonban nem váltak valóra. A Szegeden és környékén összevont csapatok parancsnokságát 1849. március 10-én Perczel Mór tábornok vette át, aki március közepén sikeres ellentámadást indított. Megtörte a szerb-császári erők ellenállását a Tisza-Maros szögében, felmentette az ostromlott Péterváradot, majd április 3-án a szenttamási szerb tábort is elfoglalta. Négy nappal később a római sáncok kulcsát képező Goszpodincére törtek be erői, s noha a Titeli-fennsík ostroma kudarccal végződött, a hadjárat így is rendkívül sikeresnek mondható.

60 Ezekben a hadműveletekben Gasparich Kilit is részt vett, mint a IV. (bácskai) hadtest „hadlelkészi főnöke", azaz tábori főlelkésze. A es. kir. és az 1848-49-es magyar hadseregben is háborús helyzetben valamennyi hadtesthez kineveztek tábori főlelkészeket. Ők felügyelték a tábori lelkészek munkáját, véleményezték a szolgálatra jelentkező klerikusokat, az újonnan szolgálatba lépő hadlelkészekkel ismertették kötelezettségeiket és „jurisdictio"-s lehetőségeiket. Alkalmanként joguk volt az alárendelt lelkészeket meglátogatni, erkölcsi és papi tevékenységükről személyesen meggyőződni. Ők tartották a kapcsolatot a katonai és az egyházi felettes hatóságokkal, feladatuk közé tartozott a vonatkozó rendeletek közzé tétele, illetve a tábori lelkészek jelentéseinek a továbbítása. Egyúttal azon katonáknak, illetve testületeknek a lelkipásztorai is voltak, akiknek nem volt közvetlenül kinevezett tábori lelkészük.

61 58 Gasparich Kilit - Kossuth Lajos. Szabadka, 1849. február 16. MOL H 2 (OHB) 1849:3336. 59 Gasparich Kilit - Batthyány Kázmér. ?, 1849. február 20. Közli: A forradalom és a szabadságharc levelestára. S.a.r. V. Waldapfel Eszter Bp. 1955. III. k. 133-135. 60 Bona Gábor: Szabadságharc 1848-49-ben. 520-521. In.: Magyarország Hadtörténete. I.k. Szerk.: Borús József. [Bp.] 1985. 61 Bielik, Emerich: Geschichte der k.u.k. Militär-Seelsorge und des Apostolischen FeldVicariates. Bécs, 1901.130-137. Borovi József. A magyar tábori lelkészet története. [Bp.] 1992. 36-37. Zakar Péter: A magyar hadsereg tábori lelkészi hierarchiája 1848-49-ben. 80. In.: HK 108. (1995/4.) 22