A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Zakar Péter: Zala megye vértanúja: Gasparich Kilit

ZAKAR PÉTER Gasparich és Lápossy tábori papokká történő kineveztetésére. Nyáry Pál valóban még aznap átírt Nádosy Sándornak Perczel jelentésével, s ezek között a két tábori lelkészi kinevezéssel kapcsolatban, de a haditanács munkatársai az átküldött iratra a későbbiekben piros ceruzával rávezették a szomorú igazságot „nincs állomány". A magyar hadvezetés kezdetben úgy akarta a honvédzászlóaljak lelki gondozását megoldani, hogy azokat ezredekbe vonják össze, majd a es. kir. ezredek mintájára - ahol minden ezred egy-egy plébániát alkotott - kinevezik hozzájuk a tábori lelkészeket. Ez a terv végül is nem valósult meg, így a sor-, és huszárezredek mellett a magyar hadseregben magasabb egységekhez, várakba, illetve katonai intézetekbe neveztek ki tábori lelkészeket. A hadvezetés célja tehát éppen az volt, hogy megakadályozza a tábori lelkészek mértéktelen és a költségvetést túlságosan megterhelő kinevezését valamennyi zászlóaljhoz. Ezt a törekvésüket Perczeltől eltekintve sikerült is megvalósítaniuk. Lápossy kinevezését egy adminisztratív hiba miatt megerősítették, Gasparichot azonban nem. Ő tehát nem szerepel a hadügyminisztérium tábori lelkészi osztályán nyilvántartott hadlelkészi állományban, s ami ennél lényegesebb, 1848 decemberétől kezdve szolgálata, mozgása, végül pedig beosztása is különbözött az átlagos tábori lelkészekétől. Ennek ellenére a ferences barát 1848 novemberében a muraközi hadseregben tábori lelkészi beosztásban harcolt, hiszen a „Zászlóalji parancsolatok könyve" szerint november 13-án „a 6ik századból Gasparich Kilit tábori lelkész részére egy inas rendeltetett adatni".

46 Perczel október utolsó hetében szüntette be a támadó hadműveleteket, részben azért, mert akkoriban tárgyalásokkal kísérletezett, de még inkább azért, mert kiderült, hogy a rendelkezésére álló erővel nem is olyan könnyű feladat a Muraköz biztosítása, tekintettel arra, hogy a főseregtől sem remélhetett erősítést. A békekísérlet kudarca, illetve az ellenséges erők készülődésének a hatására Perczel haditanácsot hívott össze, amely előterjesztését elfogadva a stájerországi megelőző csapás mellett döntött. Perczeit a hamarosan beköszöntő tél és a veszprémi-, valamint somogyi nemzetőrök hamarosan bekövetkező hazatérése is mielőbbi határozott fellépésre ösztönözte. Valószínű, hogy Gasparich részt vett az 1848. november 8-i friedaui ütközetben, melynek során Perczel elfoglalta a várost, majd visszavonult. November 11-én pedig, korrigálva korábbi helyzetmegítélését, kivonta csapatait a Muraközből, és a Mura mentén védelmi állást foglalt el. Erre a cs. kir. csapatok bevonultak a Muraközbe, s Dahlen altábornagy hadseregének zömét Csáktornyáig tolta előre, de többek között Perlakra indított 46 OHB - Perczel Mór. Bp. 1848. október 26. MOL H 2 (OHB) 1848:1801. Közli: Kossuth Lajos Összes Munkái XlII.k. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. Első rész 1848 szeptember - december. S.a.r. Barta István. Bp. 1952. 294. Nyáry Pa'MMádosy Sándor.Bp. 1848. október 26. MOL H 92 (Országos Nemzetőrségi Haditanács. Általános iratok.) 1848:6494. Zakar 1997. 209-212. ZML Letétek. Egyedi vegyes iratok gyűjteménye. A sümegi Kisfaludy Emlékmúzeumtól átvett iratok. 1848/1849. 27.sz. A 47. zászlóalj napi parancsainak jegyzőkönyve 1848. november 5 december 22., vö.: Molnár 1987.123. 18