A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Németh József: Deák Ferenc személye a magyar irodalomban

DEÁK FERENC SZEMÉLYE A MAGYAR IRODALOMBAN Deák Ferenc születésének 200. évfordulójára készült az első, őt színpadon megjelenítő mű. Szerzője Péntek Imre, címe: Jelenetek Deák Ferenc életéből. Nem tekinthető drámának, Péntek is dokumentumjátéknak nevezi. A kiegyezést megelőző bő évtized eseményeit idézi fel, nem egyszer hiteles deáki szövegekkel, a kor több neves szereplőjének megjelenítésével. 2003. október 17-én a zalaegerszegi Deák szobornál tartott ünnepségen szabadtéri előadásban, Merő Béla rendezésében be is mutatták. (A nagy figyelmet érdemlő szövegek befogadását nehezítette, hogy a közönség az őszi estén szabad téren, hosszabb ünnepség keretében, állva, megfelelő kényelem nélkül hallhatta-nézhette a művet.) Szövege az előadáson készült fényképekkel együtt a Pannon Tükör 2003 évi 2. számában vehető kézbe, lehetővé téve az elmélyültebb befogadást. Jegyzetek helyett Dolgozatomat nem akartam a részletes filológiai apparátus ballasztjával terhelni, csak a legfontosabb forrásokat említem a téma iránt alaposabban foglalkozni kívánók számára. Deák irodalmi érdeklődéséről részletes összefoglalás található Molnár András A fiatal Deák című 2003-ban megjelent monográfiájában. A Deákhoz 1876-ig írt költemények java része fellelhető egyrészt a szerzők gyűjteményes köteteiben, másrészt a Deák-album Emlékkönyv (Bp. 1876.) című kiadványban. Császár Ferenc idézett verseinek újabb kiadását nem ismerem, én a Császár Ferenc költeményei című, 1846-ban megjelent kötetet használtam. John Paget mondatait a John Paget: Magyarország és Erdély ( Válogatás) Bp. (1987) című kötet 26. oldaláról citálom. Degré Alajos Visszaemlékezéseinek újabb kiadása Budapesten 1983-ban jelent meg, az idézett részt a 163 -164. oldalról másoltam. Keresztury Dezső verse az író több kötetében is megtalálható, én a Válogatott versek (Bp. 1979) címűt használtam. Berzeviczy Albert megállapítására Borbás György: Deák Ferenc emlékezete című, az Ars Hungarica 2003. évi 1. számában megjelent tanulmányának 3. számú jegyzetében bukkantam. Az anyaggyűjtés elkezdésekor nem találtam nyomát annak, hogy a témát valaki már feldolgozta volna. Időközben kedves munkatársaim megajándékoztak Imre Lászlónak a Magyar Tudományos Akadémián tartott hasonló témájú előadása internetről letöltött szövegével. A téma azonossága mellett megközelítésünk sok tekintetben eltér, de a szép tanulmányt haszonnal olvastam és néhány eredményét szövegem véglegesítésénél örömmel használtam fel. Dolgozatom lezárása után jutott a kezemhez A haza bölcse emlékezete Versek Deák Ferencről 1803 - 2003 című, Szegeden 2003-ban megjelent, a témát csak részlegesen feltáró füzet. Számomra új információt nem nyújtott, sajnálom, hogy Keresztury Dezső versét is figyelmen kívül hagyta, de jó szívvel ajánlom azoknak, akik az általam csak említett, részben idézett írások egy részének teljes szövegét szeretnék kézbe venni. Örültem, amikor az Irodalomismeret 2003. 4. számában A haza bölcse: Deák Ferenc címmel összeállítást olvashattam a Deákról szóló versekből, anekdotákból. Ugyanitt Deák ürügyén helyet kapott egy rövid dolgozat is a ritkán emlegetett Császár Ferencről. 143