A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Béres Katalin: „A nagy férfiú emlékének és dicsőségének ünneplése”

BÉRES KATALIN olyan kényesek t. bizottság, mert akárki mit beszél sehogy sem illik ez a Deák Ferencz jelleméhez!" - írta a tudósító.

34 A 13 Koronás díszebédet is eltúlzottnak érezte, amelyről idő előtt távozott a püspök és Széchenyi Béla. "Csávossy Béla háznagy és több orsz. képviselő pedig egyenesen a vendéglői étteremben ebédelt s nem tartotta uri tempónak ezt a nagyzást. ..és a tékozlást. "

35 A rendezőbizottság a jeles eseményre meghívta Wlassics Gyula kultuszminisztert is, aki azonban személyesen nem vehetett részt a ceremónián, táviratban köszöntötte az ünneplőket: „...az volt lelkem óhaja, hogy a mi forrón szeretett Zalamegyénk, Deák Ferenc szülőföldjének székhelyén magasztos ünnepetéken együtt hódolhassak a mi lelkűnkhöz, a mi szívünkhöz legközelebb álló nagy halhatatlanunk emlékének. Ha ebben engem tőlem nem függő okok megakadályoztak is, mégis ott leszek lelkem egész melegével, szívem egész erejével a szülőföld oltára előtt és veletek együtt imádkozom: Lebegjen e nemzet

ßlött Deck szellemének mindent kibékítő, áldó ereje."

36 - írta táviratában. Október 17. zalaegerszegi eseményeit a helyi Kaszinó táncmulatsággal összekötött estélye zárta. Nagykanizsa október 18-án ünnepelt. A felekezeti istentiszteleteket követően díszközgyűlést tartottak a városházán, ahol Remete Géza, a haza bölcse egykori képviselőtársa tartott megemlékező beszédet. Az összegyűlt képviselők rendeletet hoztak arról, hogy a város közgyűlési terme számára megfestetik Deák Ferenc arcképét, továbbá, - a megyei Deák-ösztöndíj vitájában felmerült ötlet alapján - elhatározták, hogy a nagykanizsai főgimnáziumnál 5000 Koronás Deák Ferenc-ösztöndíj alapot létesítenek. A tervezett arckép, Endrey Sándor festőművész alkotása, 1905-ben készült el, s díszítette Ferenc József, Erzsébet királyné és Kossuth Lajos egész alakos képével együtt a kanizsai városháza dísztermét. (A második világháború idején a festményeknek nyoma veszett.) Délután került sor a város közönsége és mindenekelőtt a tanulóifjúság jelenlétében a szokásos ceremóniák - ének, alkalmi óda, ünnepi beszéd - közepette a zalai ünnepségsorozat egyik legjelentősebb eseményére, a nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör által kezdeményezett Deák-emléktábla avatására a művész, Teles Ede jelenlétében. A gimnázium Teleki utcai homlokzatára helyezték fel az ágyúbronzból készült alkotást, melyet Deák babérággal övezett domborművű portréja díszít, rajta az alábbi felirattal: „Deák Ferencz emlékezetére, aki az 1813/14 = 1816/17 iskolai években ezen gimnáziumba járt. Születése százados évfordulója alkalmából állította a Nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör kezdeményezésére a város közönsége. «Félre minden irigységgel hazánkfiai, adjuk neki az elsőséget» - mondja róla Széchenyi. " Itt jegyezzük meg, hogy a táblát később a gimnázium Sugár úti épületének homlokzatára helyezték át. Az 1950-es évek elején pedig, amikor Deák kikerült a magyar történelem nagyjainak panteonjából, az emlékművet be akarták olvasztani. A megsemmisüléstől Kerecsényi Edit múzeum34 A Deák Ferenc ünnepélyről. Magyar Paizs, 1903. okt. 22. l-2.p. 35 Az ünnepély sorrendje. Magyar Paizs, 1903. okt. 22. 2.p. 36 A közoktatásügyi miniszter sürgönye. Zalamegye, 1903. okt. 25. 4.p. 128