A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Zakar Péter: Zala megye vértanúja: Gasparich Kilit

ZAKAR PÉTER érdemesítették magukat, s így lett osztályrésztik az örök hazátlanság. 11 Ami az emancipációt illeti, itt egyrészt még az északkelet-magyarországi liberálisoknál is szigorúbb feltételeket fogalmazott meg: „Nekem szegény gondolkodásom szerint az a csekély véleményem lenne, mint kereszténynek: neveinők gyermekeinket igaz keresz­tényeknek s magunk is ami bennünk nem keresztény irtanék ki eleve; és minthogy a neve­lés és neveltetés kezünkben van, neveltetnők a zsidókat keresztényekké - azaz igazakká, egyenes szívúekké, irántunk őszintékké. Ha minden magyar igazi keresztény lesz, akkor nem félthetjük az utókort a zsidók -pénzétől, nem félthetjük a hazát a zsidók általi meg­döntéstől." 11 Összefoglalva véleményét, ha a zsidóság polgárjogot kíván, akkor legyen vagy kereszténnyé, vagy teljesen mondjon le a Talmudról. Szükségesnek tartotta a magyar nyelv elsajátítását is, mint írta, ha a zsidók polgárjogot kérnek, nekünk jogunk van azt kérni, hogy magyarokká váljanak. 13 Schwab Löw válaszában cáfolta, hogy a szétszóratás puszta büntetés lenne, azzal érvelve, hogy ezáltal az izraeliták Isten létének élő tanúivá váltak. A zsidók gonoszságát és kegyetlenségét taglalva (Megváltót megfeszítették, prófétáikat elűzték, minden jóakarójuk, így a nemes magyar nemzettel szemben is hálát­lanok stb.) rámutatott, hogy minden fiatal nép életét a babona és a vadság kíséri, ugyanakkor az egyén bűneiért nem lehet egy népet felelősségre vonni. 14 A vita tanúsága szerint Gasparich a magyar liberálisok átlagánál határozottabban köve­telte a zsidóság magyarosodását, illetve a középkori vallási szokások megváltoz­tatását. A reformkor népszerű ferences hitszónoka még ekkor is kereste a helyét. 1840. szeptember 16-án, Székesfehérváron keltezett, s Horvát Istvánhoz 15 írott leveléből kiderül, hogy ő szíve szerint a magyar nyelv tanáraként szeretne tevé­kenykedni. Ezért pályázott (igaz megkésve) az akadémiai magyar katedrára, s ezért próbálta meg elnyerni 1840-ben a zágrábi főgimnázium magyar nyelvű tanítói székét. „Én mint horvát - írta - csak azért szeretném a magyar tanítói széket Zágrábban, hogy a viszonyok csillapításához szép módjával némileg járuljak és a magyar nyelv érdekében az ellenei ingerültség közepette valamit tegyek. " 16 A tanári katedrát végül is nem nyerte el, mindazonáltal 1840-től 1844-ig tartó székesfehérvári működése élményekben gazdag időszak volt életében. Ismét bekapcsolódott a politikai életbe, részt vett a megyegyűléseken és meg­ismerkedett az ellenzék vezetőivel, köztük Perczel Mórral is. Székesfehérvári 11 LCs 1840. június 7. 69. 12 LCs 1840. június 7. 70. 13 LCs 1840. június 7. 70-71. 14 Schwab Arszlán: A zsidók. Fölvilágosító értekezés a Gasparich Kilit úrtól, nyárelő 7dikén a Csarnok­ban közlött hasonnevű czikk visszaigazításául. Ford., előszó és jegyz.: Bloch Móric. Buda, 1840.1-56. 15 Horvát István (Székesfehérvár, 1784. május 3. - Pest, 1846. június 13.) A magyar nyelv és iroda­lom rendes tanára a pesti egyetemen, 1840. október 1-től három évig a bölcsészkar dékánja, 1815. december 7-től haláláig az országos könyvtár őre. 16 Gasparich Kilit - Horvát János. Székesfehérvár, 1840. szeptember 16. Országos Széchényi Könyv­tár Kézirattár Levelestár név és d.sz. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom