A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Basics Beatrix: Deák Ferenc ábrázolásai

BASICS BEATRIX jelent meg. Ezek nagyon népszerűek voltak, s Deákot többnyire a nemzeti történelem ezer évének nagyjai között mutatták be. Bellony Lászlótól „A magyar nemzet vezérei a honfoglalástól a kiegyezésig", vagy Kacziány Ödön „Honalkotó Árpád vezér" című lapja Kossuth, Széchenyi és Batthyány körében ábrázolta Deákot, mint ahogy a Halász István által tervezett és kiadott millenniumi emléklap is.

45 Még az ezredéves országos kiállítás díszokleveleit is Deák-portré „hitelesítette".

46 A Deák-képmások sorát egy, a Nemzeti Múzeum falképéhez hasonlóan szokatlan és merész kompozícióval, Székely Bertalan 1896-os, a kecskeméti városháza dísztermét dekoráló falfestményével fejezhetjük be. Az I. Ferenc József koronázását megörökítő jelenet párjaként a művész a Vérszerződés témáját ajánlotta. A két esemény mellé portrékat is tervezett: félig szakrális, félig heroikus, emlékműszerű triptichonon láthatjuk a Széchenyi -Kossuth - Deák hármas portrét, amely a magyar történelem kiválóságai arcképcsarnokának záródarabja. (Szent István, Szent László, Könyves Kálmán az első csoport, majd a Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás hármas követi, ezt követően II. Rákóczi Ferenc, Bethlen Gábor és Zrínyi Miklós alakjait láthatjuk.)

47 A festményekkel és grafikákkal összehasonlítva a szobrok kevésbé jelentős szerepet töltöttek be az ikonográfiában, legalábbis Deák életében. Halálát követően az emlékműszobrászat terén igyekezett az utókor enyhíteni ezen a hiányosságon. A Deák-ikonográfia körébe tartozó további művek három csoportba sorolhatók: az allegóriák, emléklapok, eseményképek mellett karikatúrák és Deák élete helyszíneinek ábrázolásai említhetők meg közöttük. Egy harminc évvel korábbi eseményt örökített meg 1872-ben Szemlér Mihály a Családi Kör az évi mellékletén. A kőrajz főszereplője valójában Vörösmarty Mihály, amint a „Fóti dalt"

Л szavalja Fáy András szüreti vendégeként présháza előtt. A vendégek, a hallgatóság sorában láthatjuk a baráti kör állandó tagját, Deák Ferencet.

48 Az 1848 július 5-én Pesten, a Vigadóban megnyitott első magyar országgyűlés közismert Borsos - Pettenkofen-féle ábrázolásán az emelvényen jelenik meg Deák Ferenc alakja. E kőrajzot alapul véve számos magyar és külföldi változatban kiadott lapon jelent meg a téma.

49 A forradalom és szabadságharc idejéből ezen kívül csak egy olyan jelenetet ismerünk, ahol Deák főszereplőként jelent meg: a Johann Höfelich által kiadott Armee Bulletin XI. lapját, amelyen az 1849 45 Bellony László: A magyar nemzet vezérei. Színes olajnyomat, 58,5 x 74,8 cm, lt.sz.: 78.364. Kacziány Ödön: Honalkotó Árpád vezér. Színes litográfia, 77,8 x 56,7 cm, Itsz.: 76.246. Halász István: Él magyar, áll Buda még! Színes litográfia, 61,6 x 66,8 cm, lt.sz.: 10881 46 Dörre Tivadar, nyomat, 62,2 x 81 cm, lt.sz.: 68.10 47 Bakó Zsuzsanna: Adatok a Székely Bertalan életmű kutatásához. In: Székely Bertalan. 1835-1910. MNG. Budapest, 1999. Katalógus. 54-55. 48

1872. Litográfia, 29 x 44,9 cm, lt.sz.: 54.369 49 Litográfia, 45,5 x 57,9 cm, lt.sz.: 8838. Litográfia, 45,2 x 55,7 cm,1857. Haske Ferenc, litográfia, 48,8x64cm,lt.sz..:8391 108