A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Basics Beatrix: Deák Ferenc ábrázolásai

DEÁK FERENC ÁBRÁZOLÁSAI Könyve" című kötete a Sarkady-féle Hajnal-albumhoz hasonló kiadvány volt, s nem kisebb művész, mint az ekkor még mindig igen sok megbízásnak eleget tévő, bár egyre több társadalmi tisztséget elvállaló Barabás Miklós készítette el az ebben megjelent Deák portrét.

28 О is a karosszékben ülő térdkép-típust választotta, mint sokan mások. Az 1867-es esztendő gazdag műtárgyanyagából kiemelendő Than Mórnak a szombathelyi megyeháza számára festett egészalakos, reprezentatív portréja.

29 A művész néhány év alatt valóságos képcsarnokot készített XIX. századi történelmünk nagyjairól, s arcképfestészetének legjobbjai lettek e képek, a műfaj igen színvonalas példáiként. A legkiválóbb magyar és külföldi művészek tartották kötelességüknek Deák portréját önállóan, vagy csoportképen megrajzolni, megfesteni a kiegyezés évében, utóbbiak közül kiemelendő Josef Kriehuber kőrajza.

30 Az álló, de botjára mindkét kezével támaszkodó, idősödő férfi arcképe már nem a művész bájos és vonzó biedermeier korszakának eredménye, a késői évek jóval érettebb, a valósághoz hívebb képmásai közé sorolható. Részben önálló lapon, másrészt folyóirat-illusztrációként sorra jelentek meg az ábrázolások: a „Magyarország és a Nagyvilág" című lapban csoportkép, a honatyákat bemutató nagyméretű műlap, vagy éppen a magyar fejedelmeket és királyokat felsorakoztató „jelképes történelmi ábrázlat".

31 Itt a magyar uralkodók között jelenik meg Deák, amihez fogható kivételtevés rajta kívül csak Kossuth esetében fordult elő. Ez az allegória már jelzi a kiegyezést követő tendenciát: ettől kezdve „a haza bölcse" szinte mitikus alakká válik, egyenrangúan a magyar nemzet korábbi nagy uralkodóihoz. Az 1867-et követő évek művészi szempontból legjelentősebb művei Székely Bertalan festményei.

32 A Makóra, Csanád vármegye székháza számára készült kép vázlatát 1869-ben készítette el a művész, amint azt a vászon hátára írta „természet után egy óra alatt". Érdekes módon párdarabjaként éppen Erzsébet királyné egészalakos portréját rendelték meg Székelytől, s mindkettőt be is fejezte még ugyanabban az évben. így kerülhetettek még életükben ugyanazon terem falára a kiegyezés - a közvélemény szerinti - legfontosabb kivitelezőinek képmásai. Mellkép változatban már 1866-ban festett Székely Deák-arcmást, ez a zalaegerszegi Göcseji Múzeum tulajdona.

33 28 Barabás Miklós: Deák Ferenc. Vereby Soma: Honpolgárok Könyve. Pest, 1866. Litográfia, 45,3 x 31,5 cm, lt.sz.: 5833 29 Than Mór: Deák Ferenc. Olaj, vászon, 238 x 164 cm, lt.sz.: 53.119 30 Josef Kriehuber: Deák Ferenc. Litográfia, 31,3 x 24 cm, lt.sz.: 216/1952.Gr. 31 Ismeretlen művész: Országgyűlési arcképcsarnok. Magyarország és a Nagyvilág 1867. 27. szám. Fametszet, 38,4 x 27,3 cm, lt.sz.: 87.38. Langer Ede: Király, 's honn érti áldás dus működésetekért, üdv néktek honn atyák. Litográfia, 47,5 x 60,8 cm, lt.sz.: 1820. Tewele Nándor: Magyarország fejedelmei és királyai Litográfia, 64,4 x 81,4 cm, lt.sz.: 55.1012 32 Olaj, vászon, 146 x 122 cm, lt.sz.: 155, olaj, vászon, 254 x 163 cm, Makó, József Attila Múzeum képzőművészeti gyűjteménye lt.sz.: 82.26.1, olaj, vászon, 54 x 43 cm, BTM Kiscelli Múzeum lt.sz.: 18.339 (Ernst Lajos gyűjteményéből) 33 Olaj, vászon, 52 x 42 cm., Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum lt.sz.: 78.1.1. 105