A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)
Basics Beatrix: Deák Ferenc ábrázolásai
DEÁK FERENC ÁBRÁZOLÁSAI kocsmajelenetek, paraszti témájú zsánerek sokaságát rajzolta és adta ki. Portrét viszonylag keveset készített; Deákét a Pollák Testvérek kőnyomó intézetében sokszorosították és az egykorú fényképektől igen kevéssé eltérő hivatalos mellkép-típus egyik változatát képviseli. 16 Mivel színes változatban is elkészült, alkalmas volt arra, hogy a közönség körében a hivatalos Deák-képet reprezentálja. Canzi Ágost némileg eltérő életútja talán annak is betudható, hogy a Bécs melletti Badenben született. Számára a helyi, bécsi Akadémiánál vonzóbb volt a stuttgarti, majd Párizsban Jean Dominique Ingres tanítványa lett. Rendszeresen kiállított a Salonban, aranyéremmel is kitüntették egy osztrák tárgyú történelmi kompozícióját. 1840-ben Bécsbe költözött, de egyre többet dolgozott Pesten is, rendszeresen részt vett a Műegylet kiállításain. 1846-ban le is telepedett itt, és keresett arc- és zsánerképfestő lett belőle. Néhány kortársához hasonlóan ő is fényképészműtermet nyitott. Az ötvenes évek elejétől adták ki a magyar művészeket és politikusokat bemutató kőrajzait. Deákról két változatot is készített: a mellkép a szokásos hivatalos, reprezentatív típus, a többihez hasonlóan kissé megszépítő módon megjelenítve ábrázoltját, a másik ugyancsak egy korábbi hivatalos típust, a karosszékben ülőt képviseli. 17 A sok grafika mellett egy olajfestmény született 1860-ban, amelyet a következő években készítője Györgyi-Giergl Alajos egy-egy újabb változatban megfestett. 18 Györgyi, az ezüstművesből lett festő, Pesky Ferenc magánórái után a bécsi Akadémián folytatta a mesterség elsajátítását; Pesten letelepedvén a Műegylet egyik rendszeresen kiállító művésze lett, s itáliai tanulmányútja segítette őt elmélyíteni technikai tudását. Arcképei mellett életképeket és oltárképeket is festett. Deák-képmásai a kor reprezentatív portrétípusát képviselik, a szokásos kellékek - szobabelső oszlopokkal, drapéria, függöny, gazdagon faragott karosszék, keleti szőnyeggel letakart asztal könyvekkel - sem hiányozhatnak. Ezek a korszak fényképein is feltűntek, és csaknem a század végéig azokon is bevált kellékek maradtak (így a Deák-fényképeken is). Györgyi utóbb még egy példányban megfestette képét a zalaegerszegi megyeháza számára, nyitódarabjaként a későbbi hasonló hivatalos képek sorának. 19 1861-ben a „Nővilág" című lap rendkívüli mellékleteként megjelent az „Országgyűlési Arcképcsarnok", azaz a képviselőházi szónokok csoportképe, köztük Deák arcképével. 20 Nagyon jellemző, hogy Rohn Alajos kőrajza egy főleg a hölgyközönséget megcélzó folyóirat éves jutalomképe volt, s az előfizetők számára mi sem lehetett nagyobb ajándék, mint a parlamenti szónokok arcképkol16 Szemlér Mihály: Deák Ferenc. Színes litográfia, 23,8 x 18,6 cm, lt.sz.: 219/1952.Gr. 17 Canzi Ágost: Deák Ferenc. Litográfia, 68,7 x 60,3 cm, lt.sz.: 55.575, litográfia, 68,7 x 60,3 cm, lt.sz.: 1072. Canzi fényképet is készített a hatvanas években Deákról. (BTM Újkori Osztály) 18 Györgyi-Giergl Alajos: Deák Ferenc. 1860. Olaj, vászon, 203 x 143 cm, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: Fk.1194,1861. Olaj, vászon, 42 x 34,5 cm, lt.sz.: 68.1,1862. Olaj, vászon, 105 x 143 cm, Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum, lt.sz.: 55.612 19 Györgyi-Giergl Alajos: Deák Ferenc. 1862. Olaj, vászon, 254 x 167 cm, Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum, lt.sz.: 54.14 20 Rohn Alajos: Országgyűlési arcképcsarnok. Litográfia, 47,2 x 62,9 cm, lt.sz.: 1822 103
