A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)
Basics Beatrix: Deák Ferenc ábrázolásai
BASICS BEATRIX számának mellékleteként Perlasca Domokos, a magyarországi réz- és acélmetszés egyik úttörője Herr rajzát sokszorosította. Ugyancsak tőle származik a „Der Ungar" 1842. évfolyama 104. számának melléklete. 2 A mellképen fiatal, vékony arcú, szomorú tekintetű, lecsüngő bajuszú férfit láthatunk, ez a megjelenítés igen eltérő a későbbi ábrázolásoktól. Ez volt az az arcmás, amelyet elsőként ismerhetett meg az újságolvasó közönség a reformkorban. 1841-ből két olajkép is maradt ránk, alkotóik számos esetben dolgoztak párhuzamosan: Barabás Miklós és Franz Eybl ebben az időben ugyanazt képviselte hazája művészetében, a finom, érzékeny, kevésbé reprezentatív, mint inkább a jellemzésre koncentráló arcképtípus kialakítóját. Barabás térdképe a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tanácstermébe vezető folyosó falán függ, Eybl festménye kőrajz változatban is megjelent. 3 Mindkét portré hasonló megoldást követ: a karosszékben ülő férfi öltözéke egyszerű, a háttér semleges, a legfontosabb és leghatásosabb a fej, az arcvonások bemutatása, a kissé idealizáló megjelenítés. Ide sorolható még Johann Clarotnak, a közismert bécsi grafikusnak ugyancsak a negyvenes évek elejére datálható elefántcsontra festett miniatűrje. 4 A Weber Henrik - Tyroler József szerzőpáros a negyvenes években jelentős vállalkozások sorában dolgozott együtt, s ezek általában nagyméretű, reprezentatív csoportképek voltak. Weber portréfestőként és történelmi jelenetek megformálójaként egyaránt ismert és kedvelt volt, míg Tyroler a grafikai sokszorosítást elősegítő nyomdája révén vált ismertté, és nemcsak a közönség, de a többi művész számára is fontossá. Az egyik korai példája együttműködésüknek a „Nádori emlék" címet viselő lap, amely 1848-ban keletkezett és a Deákikonográfia újabb periódusához, a forradalom és szabadságharc éveihez vezet bennünket. 5 A József nádor és fia, a rövid ideig hivatalban lévő utolsó nádor, István főherceg emlékét és működését megörökítő lapon szerepel Deák arcképe, Eybl-féle portréjának fölhasználásával. A Batthyány-kormány ábrázolásainak sorát érdemes a Weber-Tyroler kettős acélmetszetével kezdeni, a kompozíció nagyon hasonló a nádori emléklapéhoz, itt is kisebb méretű jelenetek sora keretezi a csoportportrét. 6 A többi kormány-ábrázoláson szereplő Deák-arcmások általában valamely korábbi portrét használtak mintaként, olykor a másolástól sem riadtak vissza. 7 Tyroler József 1848-ban az eddig említetteken kívül egy 2 A litográfia viszonylag nagy méretű, 41,1 x 28,8 cm, It.sz.: 5556 (ez a lap a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának gyűjteményében található, a későbbiekben csak akkor tüntetünk fel őrzési helyet, ha ettől eltérő). Perlasca első acélmetszete 25,8 x 19,5 cm, ltsz.: 224/1952.Gr., a második 25,5 x 17,7 cm, ltsz.: 63.113. 3 Barabás Miklós: Deák Ferenc. 1841. Olaj, vászon, 98 x 79 cm, MTA. Franz Eybl: Deák Ferenc. 1842. Olaj, vászon, ltsz.: 76.19. A litográfia 47,4 x 33 cm, It.sz.: 5557. Ez utóbbi acélmetszet változatban is megjelent, Johann Passini sokszorosításában, 9,6 x 7 cm, ltsz.: 7058. 4 Győr, Xantus János Múzeum, 12 x 10 cm, It.sz.: C.81.15.5.1 5 Weber Henrik-Tyroler József: Nádori emlék. Acélmetszet, 83,1 cm x 53,7 cm, ltsz.: 4785 6 Weber Henrik-Tyroler József: Az első magyar független felelős minisztérium. Színezett acélmetszet, 49,5 x 38 cm, It.sz.: 1802. 7 A legismertebbek és legfontosabbak Barabás Miklós (41,9 x 54,9 cm, ltsz.: 8844), Szamossy Elek (34,6 x 25,5cm, ltsz.: 885) és Engerth Tódor (44,8x52,2 cm, It.sz.: 1970) litográfiái. 100
