A szabadságharc leverésétől a kiegyezésig. Deák Ferenc emlékezete. A Göcseji Múzeum konferenciái a Deák-évben (Zalaegerszeg, 2004)

Zakar Péter: Zala megye vértanúja: Gasparich Kilit

ZALA MEGYE VÉRTANÚJA: GASPARICH KILIT Szentantali magányában rendezte sajtó alá beszédeit, amelyek pártfogójának, a pécsi püspöknek a támogatásával 1839-ben meg is jelentek.

5 Hiába száműzték Pestről, a közéletből ekkor már nem lehetett kiszorítani. Meskó János szarvasgedei birtokos rövid időre maga mellé vette házi káplánnak, majd 1840-1844-ig Székesfehérváron volt egyházi szónok és hitoktató. Eötvös Károly szerint a Meskó család befolyása segítségével kerülhetett vissza ismét a közélet vérkeringésébe, s hálából írta meg és adta ki 1840-ben a fiatal Meskó Györgyhöz intézett, nevelő jellegű „szózatát".

6 Ebben saját hitvallását is közreadta: „Én nem azért zártam el magam a világtól, hogy minden iránt meghidegüljek, hanem, hogy ott magam iránt hidegen, embertársaim, Istenem, fejedelmem és Hazám iránt minél melegebben tanuljak meg írni, gondolkodni s cselekedni..." 7 Isten és a józan ész egységének, az erkölcsi és a tudományos értékek elsajátításának szükségessége mellett ez a mű egyértelműen bizonyítja, hogy Gasparich, megelőzve klerikus társainak jelentős részét, már ekkor határozottan az alkotmányos királyság hívének vallotta magát. Az államot a szerződéselmélet alapján értelmezte, ahol a fő a fejedelem, a test a társadalom, az inak szerepét pedig a törvények játsszák. Mint írta, ha a haza, a fejedelem hív, akkor érette mindent fel kell áldozni. De nem rejtette véka alá azt sem, hogy: „A törvényeknek mindenkit egyformán kell szorítaniuk a társasági kapocs közé...", illetve, hogy a törvényes fejedelmet illeti meg a tisztelet. A közelmúlt eseményeire, az ellenzékiek törvénytelen bebörtönzésekre is reagált. „Ne hidd; mint ha ő [ti. a fejedelem - Z.P.] üldözhetné a valódi jó Hazafiakat" - írta.

8 1840-re esett vitája Schwab Löw főrabbival

9 a zsidóemancipáció kérdésében. Gasparich, aki több cikket is publikált a Hírnökben és a Literariai Csarnokban,

10 utóbbi folyóirat 1840. június 7-i számban „A Zsidók" címmel tett közzé értekezést. A reformkori ellenzék programjában a zsidóemancipáció is szerepelt, noha a részletek kérdésében az egyes irányzatok eltértek egymástól. A centralisták, így például Eötvös József báró, a feltétel nélküli egyenjogúsítást látták volna célszerűnek, Kossuth Lajos pedig, a mielőbb megvalósítandó emancipációval együtt, a zsidó vallás reformját is sürgette. Gasparich a Csarnokban hangoztatta, hogy a zsidók sokat szenvedtek, de visszanyert hónukban ismét igára 4 Az út, igazság és élet, vagy is a megváltó szelíd lelke szeretetben és igazságban, mellyet több beszédekben hallgatóival ismertete Gasparich Kilit, sz. Ferencz rendi szerzetes és hitszónok. Pest, 1839 6 Gasparich Kilit: Korszerű szózat Felsőkubinyi Meskó Gyurihoz és minden nemes magyar ifjúhoz az élet, hitvallás tudomány erény, és hazafiúság ügyében. Pest, 1840. (a továbbiakban: Gasparich 1840.) 7 Gasparich 1840. IX. Haller 1933.19-20. 8 Gasparich 1840. 65-70. 9 Schwab Löw (Kromau [Morvaország], 1794. február 7. - Pest, 1857. április 3.) főrabbi, 1836-tól a pesti hitközség lelkésze, a zsidó emancipációért folytatott küzdelem egyik vezető személyisége, a mérsékelt vallási reformok híve. 10 így pl- a Mátyás szobor ügyében Literariai Csarnok (a továbbiakban LCs) 1840. május 3. 30-32., a káromkodás ellen LCs 1840. május 10. 37-40., részleteket közölt „Korszerű szózatából" LCs 1840. május 24. 53., illetve 1840. május 28. 57-60. P. Kovács 1948.152. Szinnyei 1894.1036. 9