Béres Katalin - Dr. Körmöczi Katalin: A haza bölcse, Zala büszkesége. Kalauz a kehidai Deák-kúria kiállításához (Zalaegerszeg, 2004)

Oh Kehida! Lehetett-e feledni nevedet!? Újra és felejthetetlenül lettél történelmi hellyé. Éljen neved, mint kegyelet tárgya, s legyen kedves emlékében a nemzetnek,... mint kedves volt annak a nemes nagyságnak, kire minden időben büszkén tekinthet a magyar!" Deák Ferenc gyámleánya, Vörösmarty Ilona írta e gondolatokat a haza bölcsére emlékezve. Kehida térképe 1795-ből Valóban, a Zala folyó jobb partján található kis település, Kehida, kétszeresen írta be nevét a magyar történelembe. Innen, azaz „Keiud hida"-ró\ származik az a híres oklevél, a nemesi vármegye kialakulásának fontos dokumentuma, melyben a zalai szerviensek 1232-ben engedélyt kértek és kaptak a királytól, hogy saját peres ügyeikben maguk ítélkezzenek. Hatszáz évvel később Deák Ferenc személye tette nevezetessé a községet, aki 1808-tól 1854-ig, 46 éven keresztül tekintette állandó lakhelyének Kehidát, otthonnak a kis dombra épült lakájos kúriát. Ezen a dombon már a középkorban nemesi udvarház állott, a Háshágyi családé, amelyet az 1540-50-es években az állandósuló török veszély miatt erődítménnyé alakítottak át. A végvár 1588-ban, egy támadás következtében elpusztult. A török kiűzése után Kehida a Hertelendyek tulajdonába került,