Béres Katalin - Dr. Körmöczi Katalin: A haza bölcse, Zala büszkesége. Kalauz a kehidai Deák-kúria kiállításához (Zalaegerszeg, 2004)

mzet Visszavonulása 1849-ben határozott politikai magatartásformának, a passzív ellenállás példájának minősült. Az időszak első éveit 1854-ig Kehidán töltötte, miután a pécsi katonai törvényszék megszüntette az ellene folyó eljárást. Az itthon bujdosók segítésén, igazolásán túl a passzivitás jellemezte, az emigrációval nem kereste az együttműködést, a hatalom részéről megnyilvánulót elhárította. „A közelmúlt idők gyászos eseményei után oly állapotok között, melyek még jelenleg is uralkodnak, lehetetlenség, hogy én nyilvános ügyekben közreműködhessek. " - írta Schmerlingnek, a bécsi komiány igazságügyi miniszterének 1850 áprilisában. Gazdálkodott, birtokait kormányozta, vendegeket fogadott, szük körben politikai esélyeket latolgatott, kedvtelésből, szellemi kikapcsolódásként faragványokat, apró használati és ajándéktárgyakat készített. „A ház rendesen vendégekkel volt tele. Deák Ferenc ilyenkor nem politizált, a beszélgetés gazdasági dolgokról és napi eseményekről folyt, miközben az öreg úr folytonosan esztergályos művek faragásával foglalkozott. Ebben a művészet nem kis fokát érte el." emlékezett ezekre az évekre Horvát Boldizsár. Deák pesti öreg úr korában is megőrizte faragószerszámait, és kikapcsolódásként használta is azokat. ,, Közdolgok, magán dolgok gyakran fölháborítanak. A fúrás-faragás kerekítés megnyugtatja, lecsillapítja a lelket. " - vallotta 1865-ben. Horvát Boldizsár (1822-1898) 1867 után igazságügy' miniszter Deák faragványai