Bíró Friderika: A szegek világa : Göcsej néprajza a 18-20. században (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Az otthon és a család - A család

egyvégtében álltak, vagy a két szemben lévő fal mellett húzódtak. Az új szobában a szoba közepére, egymás mellé kerültek, ezáltal az egész szoba berendezése megváltozott. A régi egyajtós szekrények helyére kétajtós, gondosabban megmunkált, esetleg faragott díszítésű szekrények kerültek, az ágyak elé asztalokat helyeztek, vastag gyári terítővel takarták le őket. Az asztal közepére még virágvázákat is állítottak. A szoba padlójára rongyszőnyeget terítettek, a falakra olajnyomatok és főképp fényképek kerültek. Az ablakokra gyári csipkefüggönyöket aggattak. A szoba megvilágítását a század eleji porcelán asztali lámpákkal, s mellettük a mennyezetről lecsüngő, a városi gázlámpák formáját utánzó petróleumlámpákkal oldották meg. Az általunk bemutatott szoba valójában használaton kívül állott - hétköznapokon mindenesetre. Ünnepnapokon, nagyobb családi alkalmakkor, betegség esetén élénkült csak meg. A régi hagyományos parasztház egyetlen szobájában szükségképpen kellett együtt élni, együtt aludni a családnak. A kétszobás házban, ahol a konyha is tartózkodóhellyé vált, a nagyszobát már kímélték. A család a konyhában lakott leginkább. Az új típusú ház, a füsttelenített konyha, a szoba eltérő berendezése képviseli a polgáriasodó életformát és az új ízlés kialakulását. A család A parasztfalu közösségének legkisebb egysége a család volt. „A család a vérségi köteléken túl a gazdasági üzemvitel alapja, olyan közösség, amelyen belül minden életkornak és nemnek megfelelően mindenkinek megvolt a meghatározott feladata, tevékenysége" - írja Balogh István. A család tehát nemcsak élet- és jogközösség, hanem termelőközösség is volt a korai századoktól kezdve szinte a közelmúltig. „A család összetartozásának mintegy jelképes kifejezője volt a közös név, melyet a család, sőt a leszármazás útján létrejött rokonsági kör más tagjai akarva, nem akarva viseltek" idézzük Szabó István történészt. Láttuk, hogy a göcseji területek benépesülésekor milyen jelentős szerepet töltöttek be az egy-egy dombhátat, dombot megszálló családok, akik egyúttal a települések névadói is lettek. Csak példaként említjük, hogy Kustánszegen az 1980-as évek végén 109 személy viselte az első, itt letelepedett Kustán nevezetű család nevét. Pálfiszegen 34 személyt neveztek Pálfinak, de 81 személy kapta a Csonkahegyhát határában fekvő Tubolszegről Szentliszlóra kirajzott Tuboly családok nevét. Ordögh Ferenc szerint a középkori - „Bán, Barrabás, Demeter, Deszpot, Dienesse, Gerarth, Győrfi, Keres, Salamon, T(h)akó stb. ... egytelkes nemesek leszármazottait sejthetjük a ma is ugyanott élő Bán, Barabás, Dömötör, Doszpoth, Gyenese, Geráth, Győrfi, Kerese, Salamon, Takó stb. nevek viselőiben..." E vezetéknevek nemzedékről nemzedékre való öröklődése, vagyis folyamatos élete bizonyíték arra is, hogy a fen117. Nagycsalád Bakon, 1900 körül. 118. Ebédelés az udvaron. Barlahida, 1900 körül. 66