Bíró Friderika: A szegek világa : Göcsej néprajza a 18-20. században (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)

Erdőhasználat, erdőélés

141. Ősbükkös. Tormafölde, 2000. A nagyobb vadakat vas- és facsapdákkal fogták. Az orvvadászok részére jó kereseti lehetőséget biztosított a divatos prém. A Göcsej déli részén lévő uradalmi erdőkben még az 1930-as években is dívott az orvvadászat. Nyáron, aratás idején az aratómunkások éjjel bemerészkedtek az erdőkbe, s csapdákat felállítva várták a szerencsét. Mások a téli nyest bőréért 120, egy nyúlbőrért két pengőt kaptak a felvásárlóktól. A téli rókaprém ára 40 pengő volt. (Ebben az időben egy kaszás napszámért 80 fillért fizettek.) Szarvasra és vaddisznóra is vadásztak. Az orvvadászok lőfegyvereket is használtak. Páka és Várfölde környékén egyesek szerint 1936-37-ben 40 lőfegyvert szedtek össze a csendőrök. A vadőrök és vadorzók azonban jól megfértek egymással. A vadőr bizonyára busás részesedést kapott azért, hogy szemét behunyva tudomásul vette és megengedte a tiltott vadfogást. 94