Bíró Friderika: A szegek világa : Göcsej néprajza a 18-20. században (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2003)
Szómagyarázatok
jelenti, hogy a legelő állat megtapossa, nyomja a gyomot és megtrágyázza a földet. A nyomás együtt jár a nyomáskényszerrel, ami a falu összes lakója számára megszabja, hogy miként használhatják a földet. Egy-egy nyomás dűlőkre tagolódik tovább, a dűlők nyilasokra (parcellákra). A föld újraosztásának módja nyílhúzással történt (nyilas osztás), általában mindenkinek jutott valamennyi dűlőben egy vagy több parcella. osztályos egyesség: testvérek, rokonok közötti megállapodás a vagyonról öreg bíró: a falu választott első elöljárója parlag, parrag, parlagolás: lásd nyomásos rendszer pascuatio, pascuum: legeltetés, legelő praedium: puszta, elpusztult település helye. A puszták használatáért a birtokosok általában árendát kértek. A puszta bizonyos részeiért természetbeni járadékot vagy munkaszolgálatot is követelhetett a földesúr. Szokták az aliódium vagy majorság szinonimájaként is használni. possessio: birtok, falu puszta házhely: deserta telek, elpusztult jobbágytelek quartélyos, kvártélyos: az a személy, illetve azok a személyek, akinek, ill. akiknek a falu lakossága kénytelen szállást biztosítani és ellátni (elsősorban katonaság). Volt, ahol erre a célra kvártélyházakat állítottak fel. recognoscáljuk: elismerjük regulatio, regulái: szabályzat, szabályoz residentionális ház: lásd curia robot, úrdolga (robottae): a jobbágy földesúrnak teljesített munkaszolgáltatása. Néhol, különösen az árendások, pénzben is megválthatták. Az urbárium rendelkezése értelmében az egészhelyes jobbágy 52 nap igás (marhás) vagy 104 nap kézi (gyalog) robottal tartozott földesurának, a többiek telekhányaduknak megfelelően. A házas zsellér évente 18, a házatlan évente 12 nap gyalog robottal tartozott. sarjú: másodfű kaszálás sessio: lásd telek subscriptio: aláírás számosállat: a közlegelőkön a legelőbér fizetése szempontjából teljes értékű állat fizetési egysége. Vagyis: egy nagy ló vagy szarvasmarha = 2 tavalyi növendék = 10 juh = 5 disznó = egyaránt egy számosállat (Balogh István) Szent György napja: április 24. Szent Mihály napja: szeptember 29. szolgabíró, alszolgabíró: az adott járás területén illetékes vármegyei tisztségviselő telek, jobbágytelek, házföld házhely, házülés (sessio): a földesúri terhek kiszabásának alapegysége. Belső telekből és az ahhoz tartozó külső telekből, appertimentiából áll. A telekszervezet a 13-14. század fordulóján szilárdult meg. Az úrbérrendezés is a telki állományt tette meg a jobbágyszolgáltatások egyedüli alapjává. testimoniális: bizonyságtétel tilalmas erdő: az az erdő, vagy erdőrész, ahol a földesúr nem engedélyezi a faizást és a makkoltatást. tutor: gyám tyúkfiat: csirkét tyúkmony: tojás urbárium: jogi, gazdasági iratfajta, amely tartalmazza a jobbágyok szolgáltatásait és általában a jobbágvnépesség összeírását. úrbéres: földesúri joghatóság alatt álló személy, aki szolgáltatással tartozik az általa birtokolt és használt földekért a földesurának. úrbéri rendelet, úrbérrendezés: Mária Terézia által 1767-ben kiadott rendelet, amely egységes alapokra kívánta helyezni a jobbágyi adózást, központilag kívánta rendezni a földesúr-jobbágy viszonyt. zsellér, zsöllér, lakó: tágabb értelemben a jobbágyság alsóbb rétege. Eredetileg az számított zsellérnek, aki nem rendelkezett igásállattal és ezért sem szántóföldje, sem rétje nem volt. A zsellérek egy része, szőlőre, irtványra vagy igásállatra tett szert, ők részesülhettek a falu szántójából és rétjéből, csak a jobbágytelekkel rendelkező jobbágyokhoz képest csökkentett arányban. A különböző összeírások a mezővárosi kézműveseket is ide sorolták. (Erre Zala megyéből is vannak példáink). A falu közös földjén megtelepülőket, páston ülő zselléreknek nevezték. Az úrbérrendezés után a nyolcad teleknél kisebb földterülettel rendelkező parasztokat hívták így (inqulinus), míg a földdel sem rendelkezőket házatlan zselléreknek (subinqulinus). Az elnevezés sokféle réteget takart. 134
