Központok a Zala mentén. Katalógus (Zalaegerszeg, 2002)

Béres Katalin–Megyeri Anna: Zalaegerszeg

ZALAEGERSZEG lektikus sarokházát a Batthyány utcában Morandini Tamással, az olasz származású, Zürichben építész dip­lomát szerzett, városunkban letelepedő építésszel. Szintén ő tervezte Fangler Mihály kereskedő emeletes házát a Kazinczy tér - Sütő utca sarkán. A 20. század elején két felekezet építette fel templomát: 1904-ben az ezernél is több főt számláló izraelita hitközség, 1907-ben pedig a másfélszázas létszámú evangélikus gyülekezet. A fővárosi építészek tervezte mór, illetve neogótikus stílusban emelt épületek kivitelezésével is Morandinit bízták meg. Az ő munkásai nevéhez fűző­dik az 1904-ben szervezett sztrájk, melynek eredmé­nye a vállalkozó és munkásai megegyezése volt. Morandini Tamás építész munkatársaival 1900 körül Mivel Egerszeg bevételei nem tudták fedezni a köz­építkezések költségeit, önkormányzata hitelek felvéte­lére kényszerült és eladósodott. Ennek ellenére az épít­kezések -már Botfy Lajos és utódai polgármestersége idején - mérsékeltebb ütemben, de a 20. század első évtizedében is folytatódtak. 1904-ben megszólalt a te­lefon, 1906-ban villanyvilágítást kapott a város; azon­ban a közművek kiépítése még sokáig váratott magára. A kiegyezés után megélénkülő gazdasági élet mind több pénz- és hitelintézet alapítását ösztönözte. Zala­egerszegen 1868-ban elsőként a Zala-Egerszegi Taka­rékpénztár jött létre, amely 80 éven át működött, elő­ször részvény-egyletként, majd társaságként. Alapsza­bályában megfogalmazott feladatának azt tekintette, „hogy a kevésbé vagyonos néposztályoknak megtaka­rított vagyonuk biztos elhelyezésére kamatolására al­kalmat nyújtson, és ez által a szorgalom és takarékos­ság szellemét bennük fölélessze". Alapító részvényesei nagyobbrészt kereskedők voltak, mellettük ügyvédek, orvosok, iparosok, földbirtokosok, egyházi személyi­ségek stb. szerepeltek. A leggazdagabbak a város veze­tésében képviselőként vettek részt. Megfelelő tőke bir­tokában, 44.000 forintos költséggel, 1890-ben épült fel a takarékpénztár egyemeletes székháza - hivatali he­lyiségekkel és bérlakásokkal - a város központjában. 1893-ban két újabb pénzintézet alakult: a Zalamegyei Központi Takarékpénztár és a Zalavármegyei Takarék­pénztár. 1924-ben kezdte meg működését a Vármegyei Bank és Takarékpénztár Részvénytársaság. Zalaegerszeg oktatástörténetének legkorábbi forrá­sai 1690-ben már tanító alkalmazásáról, 1743-ban pe­dig az „iskolaház" javításáról szólnak. A következő év­században - az elemi iskolák működtetésén túl - to­vább nem jutott a város. A 19. század második felében alakult ki az igény, és teremtődtek meg a feltételek a magasabb szintű tudást biztosító iskolák létrehozására. Az elemi iskolák mellett polgári fiú- és leányiskola, majd felsőkereskedelmi iskola kezdte meg működését. Az 1895-96-os tanévtől valóra vált a város régi álma: az itt született Wlassics Gyula hiltuszminiszter támo­gatásával létrejött gimnáziuma, melynek kétemeletes, rangos épülete 1897-re épült fel, homlokzatán ANNO MILLENNIUM MDCCCXCVI ÁLLAMI GIMNÁZI­UM felirattal. Az iskola falai között maturált a későb­bi nyelvészprofesszor, Pais Dezső, a szellemi olimpi­kon, sporttörténész Mező (Grünfeld) Ferenc, de ott kezdte tanulmányait a koalíciós idők kultuszminiszte­re, a költő és irodalomtörténész Keresztury Dezső is. A középiskola pedagógusai nemcsak tanítottak, ha­nem tudományos értekezéseket írtak, újságot szerkesz­tettek, múzeumot, könyvtárat szerveztek, bekapcsolód­tak a közéletbe, és a tisztviselő-hivatalnok réteggel, va­lamint a közeli települések birtokos notabilitásaival együttműködve felpezsdítették a városka szellemi éle­tét. Kulturális és társadalmi érintkezésük színterei a már működő, ám ekkor új életre keltett, többségükben tag­jaik szórakozását, művelődését szolgáló egyesületek voltak. A városi elit a kaszinóban és a társaskörben gyűlt össze. A kaszinó tagjai az 1860-as években épült Zöldfa, később Korona Szállóban, 1894 után az Arany Bárányban tartották összejöveteleiket. Az 1877-ben létrejött Polgári Társaskör otthona szintén a Korona Szálló, később, a Kummer Kávéház volt. Mellettük kü­A Kummer Kávéház a Batthyány utca elején 1900 körül 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom