Központok a Zala mentén. Katalógus (Zalaegerszeg, 2002)

Szőke Béla Miklós: Mosaburg/Zalavár

MOSABURG/ZALAVÁR A Mária templom felszentelésekor Priwinán és fián kívül jelen volt a birodalom keleti peremvidékének minden jelentős arisztokratája. „Priwina ekkor Liupram érsek kezébe és hatalma alá adta papját, név szerint Dominicust, és Liupram engedélyt adott ennek a papnak arra, hogy egyházmegyéjének a területén misét mondjon, s rábízta azt a templomot és a népnek a gondviselését, ahogy ezt a papi rendtartás (ordo presbyteratus) megkívánja" (Conversio с 11). Dominicus ugyanis eredetileg a regensburgi érsekség alá tartozott, 840-84l-ben még Német Lajos kancelláriáján volt nótárius, és csak amikor Ratbod és Rihharius grófságai határának találkozásánál, Lebenbrunn és Zöbernbach területén birtokot kapott, települt át Pannóniába és lépett Priwina szolgálatába. Mivel pedig Alsó-Pannónia a Rábától délre a 796. évi egyezség értelmében Salzburg missziós körzete volt, Salzburg engedélye és beleegyezése kellett ahhoz, hogy Priwina udvari papja legyen. Dominicus halála után annak utódja előbb Swarnagel, a híres tudós (praeclarus doctor) lett, aki diakónusokkal és klerikusokkal együtt érkezett Salzburgból (859-ig), majd ennek halála után Altfrid, minden tudományok mestere (magister artis), s mint ilyen, minden bizonnyal kitűnő építőmester következett, aki rangban is emelkedett. Esperes (archipresbyter) lett, hogy ezzel is ellensúlyozza Osbaldus térítő püspök (chorepiscopus) növekvő befolyását, aki 863-ban bekövetkezett haláláig Pannóniában - I. Miklós pápa tevőleges támogatásával - egy önálló, csak Rómától függő püspökség létesítésén fáradozott. Nem kizárt, hogy Altfrid már korábban megérkezett, azokkal a mesteremberekkel, akiket Priwina „kérésére" Liupram érsek küldött Salzburgból. Altfrid halála után hasonlóképpen esperesi rangban tevékenykedett Richpald. Az ő idejében, 864-ben, majd 865-ben is Mosaburgban töltötte a karácsonyt Adalwin érsek, új templomok sorát szentelte fel, sőt 865-ben e célból még egyszer visszatért. A salzburgi jelenlét nem véletlenül erősödött ekkor. 866-ban ugyanis „egy bizonyos Method nevű görög" jelent meg itt, aki „az újonnan feltalált szláv írásaival kiszorította a latin nyelvet, a római tanítást és a hiteles latin szent iratokat, és a nép előtt megvetette tette azoknak a miséjét, evangélium-hirdetését és egyházi tevékenységét, akik azt latin nyelven végezték"(Conversio с 12). Method és testvére Konstantin (Cyrill), az előkelő thessalonikéi családból származó térítő testvérpár, miután 863-ban Rasztiszláv kérésének eleget téve Moráviába utazott és ott sikeresen felnevelte első tanítványait, 866-ban Mosaburgba érkezett, ahol további 50 tanítványt gyűjtött maga köré, köztük Mosaburg 860ban apja örökébe lépett új grófját, Chezilt is. Chezil rávette a térítő testvéreket, hogy a tartományi egyházak autonóm különállása ellen küzdő, a közvetlenül a Szentszéknek alárendelt püspökségek érdekében tevékenykedő I. Miklós pápa meghívására Rómába menjenek. 867. december 14-én meg is érkeztek, de már az új pápa, az elődje politikáját töretlenül folytató П. Hadrianus (Adorján) fogadta őket. Konstantin hamarosan meghalt (869. február 14-én), Method azonban Chezil sürgetésére az év második felében mint pápai legátus visszatért Pannóniába, magával hozva az ekkor még csak kivételes alkalmakkor levelező pápának Chezilhez, Rasztiszlávhoz és Szvatoplukhoz címzett levelét. A levélben a pápa beleegyezését adta, hogy a szentbeszéd mellett a liturgiát is szláv nyelven végezzék, de az új egyházkerületet közvetlen igazgatása alatt tartotta. Ám Chezil ragaszkodott ahhoz, hogy Method püspökként tevékenykedjen, ezért 20 nemes kíséretében visszaküldte Rómába, kérve, hogy a pápa szélesítse ki jogkörét. A pápa, nem kis részben amiatt, hogy a konstantinápolyi paüiarcha éppen ez időben szervezte meg a dunai bolgárok egyházát - ahol pedig a pápa missziója korábban már sikereket ért el - s 866-ban maga Boris kán is keresztény lett, ezt meg is tette: Methódot Sirmium központtal Pannónia érsekévé nevezte ki. A bajor papok a térítési eredményeiket semmibe vevő döntés miatt a császárhoz fordultak jogorvoslatért, Methódot elfogták, a regensburgi synodus elé állították, és két és fél évig fogva tartották. A pápa és a császár közti hatalmi vetélkedés ekkor még egyértelműen a császár győzelmével ért véget. A forchheimi béke (874) Methódnak visszaadta szabadságát, de tevékenységét a szűken vett Morvaországra korlátozták, hiszen már Nyitrára egy Wiching nevű püspököt neveztek ki. A Methód-epizód után Pannónia újra Salzburg fennhatósága alá került s ott is maradt a század végéig, amíg a honfoglaló magyarok megjelenése távozásra nem késztetette őket. Chezil nem sokkal élte túl kudarcát, a 870-es évek második felében meghalt. 873-ban még levelet váltott a pápával, a házasságtörés kérdésében kérve ki véleményét. Egy 876-880 között kiadott adománylevélben azonban már azt olvashatjuk, hogy a regensburgi Szt. Emmeram templom Gundbato diaconusnak Quartinaha birtokáért cserébe a Chezil dux lelki üdvéért adományozott birtokokat adta. Utóda(i) ismeretlen(ek), csak a század végén ismert egy név szerint: Braslav dux, aki Arnulf király, majd (896-tól) császár pannóniai helytartója (884-900), s mint ilyen, Mosaburg felügyeletét is ellátta. b) A régészeti adatok alapján Priwina és Chezil grófságának székhelyét már a múlt században lokalizálták Zalavár-Várszigeten. 91