Központok a Zala mentén. Katalógus (Zalaegerszeg, 2002)

Redő Ferenc: Salla, a római kori központ

REDŐ FERENC megmaradt színes mozaikpadlójának egy részletét, ill. szerkezetének rekonstrukciós rajzát. Párhuzamok segí­tik a töredékes padló besorolását a római mozaikművé­szetbe. A téglalap alakú, apszisos helyiségben küszöb­rész rövidítette le a hosszanti oldalt, és az így kialakult, közel négyzetes felületen figurális panelek veszik kö­rül a központi képmezőt. E panelek elhelyezkedését, formáját, méretét határozza meg és alakítja ki egy fo­natos hálózat, amely a harmadik hangsúlyos eleme a kompozíciónak. A mi mozaikunk is ebbe a sorba tartozik. Sajnos nem tudjuk, mi volt a központi képmező témája, pedig ez szervezi tartalmilag az egész felületet. Ezen kívül hangsúlyos pont a kompozíció négy sarka, melyek kö­zül egyet ismerünk. A zöld növényekkel dekorált hom­lokú, szélesen hullámzó szakállú fej eredetije Okeanos-maszk. Sok helyen megtaláljuk a mozaikmű­vészetben a tengerből csak állig felmerülő, titán-fejet, melyen rák-ollók és dús hajzat van. Ezt a részlet látha­tó a makett előtt. Padlómozaik részlete az alsórajki villa XIX. helyiségéből Még egy érdekes lelet-együttes származik az alsórajki villából: egy másodlagos bronzfeldolgozó műhely nyersanyagkészlete. Ezek a bronztárgyak (igé­nyes kivitelezésű faládák dísz-szögei, fogantyúja, és más alkatrészei) egyszerre utalnak a villa gazdagságá­ra, és tevékenységének sokrétűségére. Az alsórajki villáról összességében megállapíthat­juk, hogy az épület stílusa, a leletanyag minősége sok tekintetben különbözik a territoriumi központban, Sallában tapasztalhatótól. Annál egyénibb, gazdagabb, függetlenebb. Itáliai ízlését, hagyományait is jobban őrzi, mint a városi közösség, amely a helyi őslakosok­ból, az Itálián kívülről verbuvált auxiliáris (segédcsa­patokban szolgáló) katonák utódaiból, az őket kiszol­gáló mesteremberekből tevődött össze. A villa építtetői két-három emberöltővel később érkeztek Itáliából, mint a városlakók, akkor, amikor a helyzet már kon­szolidálódott Pannoniában, és italikus hagyományaikat nemzedékeken keresztül meg is őrizték. Bronz ládikafül az alsórajki villa bronzfeldolgozó műhelyéből A territórium másik érdekes lelőhelye, melyet a ki­állításban egy kerámiaválogatás képvisel, Zalabaksán van. Ez is villatelepülés, főépületei azonban egyelőre ismeretlenek, csak a hozzá tartozó melléképületekből, leletekből ismerünk valamennyit. Elemzésük mégis ér­dekes, mert sok tekintetben hasonló, más dolgokban eltér az eddiekben ismertetett településekétől. Elsősorban egy síremlékről kell beszélnünk, ame­lyet ugyan méretei miatt nem lehetett kiállítanunk, (a zalalövői állandó kiállításban látható) de fontosságát bizonyítja, hogy ez irányította a kutatás figyelmét Zalabaksára. A sírkövet 1952-ben találták a Kerka híd­jának megépítésekor. 246 cm x 120 cm x 30 cm-es kő­tábla. Már méretével is álKttatójának átlagon felüli gazdagságára utal. Kopott, töredékes felirata így szól: [P(ublius) Naevius P(ublii) lib(ertus) / Apollonius sibi / [e]t Vibiae Firmái co(niugi) / [et Naejvio Constant [i I filio ? Publius Naevius Apollonius, Publius felszabadított rabszolgája állíttatta saját magának, feleségének Vibia Firmának, és fiának (?) Naevius Constansnak. Publius Naevius (a felirat állítójának egykori gazdá­ja) bizonyosan itáliai (valószínűleg észak-itáliai) volt. Az ilyen nevű ismert rómaiak több mint fele származik Itáliából és Dalmatiából. Háznépéhez tartozott az Apollonius nevű rabszolga, aki minden valószínűség szerint görög nyelvi területről származó, írástudó em­ber lehetett. Ót szabadította fel Naevius, és mint ilyent küldte fel Északra a Borostyánkő úton, a Kr. u. L szá­zad utolsó évtizedeiben, hogy vállalkozását kiterjessze az újonnan meghódított területekre. Publius Naevius Apollonius a főútvonal mentén építette ki üzletét, ami­ről bizonyosan tudjuk, hogy kerámiagyártással magas szinten foglalkozott. Innen származnak a kiállított da­rabok. A lelőhelyen közvetlenül a főút mellett, borona­alapú épületeket, egy fazekas-kemence szélét, és na­gyon sok rontott darabot is találtunk. Ezek mindenkép­pen helyi gyártásra utalnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom